A 100. NB I-es mérkőzésére készülő Szuhodovszki Soma: Volt, hogy elkényelmesedtem

–  Ha öt-hat éve valaki azt mondja, 2025 decemberében a századik NB I-es mérkőzésére készülhet, elhiszi neki?     
– Nem – válaszolta lapunknak Szuhodovszki Soma, a Debreceni VSC 25 éves játékosa, aki vasárnap a Ferencváros ellen érkezhet mérföldkőhöz az élvonalban. – Természetesen örülök, hogy idáig eljutottam, de évekkel ezelőtt tényleg nem hittem volna, hogy ez megtörténhet.

– Miért nem?     
– Az MTK játékosaként kölcsönben szerepeltem Monoron, Tiszakécskén és az ETO-ban is az NB II-ben, de sehogyan sem jött ki a lépés. A bizalmat mindenhol megkaptam, de későn érő típus vagyok – ahhoz, hogy most itt lehessek, kellettek a korábbi évek tapasztalatai, ezeket beépítettem a karrierembe. A győzelemből is lehet tanulni, de a kudarcokból még inkább. Korábban mentálisan nem voltam annyira erős, ezért sem jutottam egyről a kettőre: fiatalon, tizenöt-tizenhat évesen nagy tehetségnek tartottak, valóban futott a szekér, és igen, lehet, elhittem, hogy nekem elég csak felmennem a pályára, a többi jön magától… Elkényelmesedtem. Rá kellett jönnöm, a tehetség csak rengeteg munkával ér valamit.

– A kecskeméti szerződés fordulópontot jelentett a karrierjében?     
– Egyértelműen. De az sem ment könnyen: először próbajátékon vettem részt, edzettem és felkészülési mérkőzést is játszottam, de két hét után azt mondták, egyelőre nem szerződtetnek. Aztán valaki megsérült, és szóltak, mégis mennem kell aláírni a szerződést. Ez már négy és fél éve történt – ha akkor nem esik ki az a játékos a sorból, könnyen lehet, sőt, szinte biztos, hogy most nem készülhetnék a századik NB I-es meccsemre. A KTE-nél megtaláltam a számításaimat: előbb feljutottunk az élvonalba, majd az első idényünkben ezüstérmet szereztünk.

– Miben különbözik leginkább az első és a századik NB I-es összecsapására készülő önmaga?     
– Tapasztalt lettem, már a sikert, a kudarcot, valamint a tanácsokat is a helyükön tudom kezelni. 

– A KTE-ben negyvenhat bajnokin öt gólig és tizenegy gólpasszig jutott, a Lokiban ötvenhárom bajnokin három gólig és négy gólpasszig. Célja, hogy úgy futballozzon, mint Kecskeméten?     
– Akkor jobbak voltak a statisztikai mutatóim, ezen a téren Debrecenben még van lemaradásom. De sohasem vagyok magammal elégedett, mindig a jobbra törekszem, ez visz előre.

– Mire számít a Ferencváros elleni rangadón?
– Bár a Fradi kerete bő, nyilván a mi malmunkra hajthatja a vizet, hogy a héten már volt tétmeccse a Rangers ellen az El-ben. Nem kérdés, a legjobbunkat kell nyújtanunk ahhoz, hogy legyen esélyünk pontokat szerezni.

– A korábban sérüléssel bajlódó házi gólkirályuk, Bárány Donát a múlt héten visszatért a pályára. Amíg nem volt bevethető, a szakmai stáb önnel pótolta. El tudja képzelni, hogy egyszerre a pályán legyenek támadóként? Ehhez persze felállást kellene változtatniuk, hiszen egycsatáros a DVSC játéka.     
– Nyilván nagyon örülünk, hogy Donát visszatért, de majd a vezetőedző eldönti, milyen hadrendben futballozunk. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy mindketten ott legyünk a támadószekcióban… Aztán meglehet, hogy egy sorral hátrébb húzódom. Hamarosan úgyis kiderül, a legfontosabb mégiscsak az, hogy eredményesek legyünk.

NB I
17. FORDULÓ
14.45: Ferencvárosi TC–Debreceni VSC (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!