Tóth Rajmund: Örülök, hogy két poszton is számíthatnak rám

Visszarázódott?     
Igen. Sajnos amikor téli szünetre vonultunk, elmentem nyaralni, de a második napon olyan beteg lettem, hogy haza kellett jönnöm – számolt be lapunknak a nehezen záródó 2025-ről, és a még döcögősebben induló 2026-ról Tóth Rajmund, az ETO FC 21 éves játékosa. – Január elején is lázas voltam, legyengültem, az edzőtáborban pedig megsérült a térdem. Egyáltalán nem szerepeltem edzőmeccseken, s nehéz volt visszaszerezni az erőnlétet.

A harmadik tavaszi forduló óta ismét alapember, egész gyorsan ment.     
Borbély Balázs tudatosan játszatott a Fradi ellen is fél órát, de akkor még azt mondta, nincs itt az ideje annak, hogy kezdő legyek. Partner volt, sokat segített. és persze az erőnléti edzőknek is köszönhetem azt, hogy rendben vagyok. A DVTK ellen már végig a pályán lehettem, ahogy a Kisvárda ellen is.

Az ETO FC hivatalos oldalán bejelentette, hogy a múlt héten a Videoton ellen 2–0-ra megnyert Magyar Kupa-nyolcaddöntőben megsérülő Vingler László legalább nyolc hónapig nem futballozhat. „Sajnos súlyos térdsérülést szenvedett: teljes keresztszalag-szakadás, mediális meniszkuszszakadás és mediális kollaterális ínszalagsérülés a diagnózis. Először a belső szalagnak kell meggyógyulnia, ami körülbelül hat-nyolc hétig tart, majd műtétre lesz szükség. Valószínűleg legalább nyolc hónapig nem játszhat” – adott részletes jelentést a klubhonlapnak Zsarko Milovanovics, az ETO vezető fizioterapeutája.

Paul Anton és Vingler László sérülése miatt több  mint egy év után újra eredeti posztján bizonyíthat: hogy érezte magát a középpályán? 
Nagyon sajnálom, hogy ők nem lehetnek köztünk, mert fontos szerepük van a csapatban. Most, hogy megsérültek, visszakerültem, aminek egyrészt örültem, másrészt viszont volt bennem drukk. Az elmúlt időszakban legfeljebb néhány percekre cseréltek be, régen játszottam a poszton kezdőként  vagy legalább negyvenöt percet. A két poszt teljesen különbözik, jobbhátvédként egyszerűbb, mert az oldalvonal jó kiindulópont, onnan nem kerülhetnek meg, hacsak a kispadról rám nem csúsznak. Kicsit nehéz volt átkattannia az agyamnak, a tengelyben van egy-két részlet, amely még nem jött vissza, de ez meccsrutinnal megoldódik. Tulajdonképpen már örülök, hogy két poszton is számíthatnak rám, mert ez a csapatnak is jó, nekem pedig több játéklehetőséget is jelent.

Jelentős változás történt a csapat játékában, amióta nem a középpályán alapember, sokkal támadóbb a felfogás. Nehéz alkalmazkodni?     
A feljutásunk után még valóban más elképzeléssel futballoztunk, teljesen eltérő szerepkörben tudtam jól játszani. Sokkal inkább támadó szellemű a futballunk, Vingler László és Paul Anton a szervezésben jeleskedett, nem a védekezésben. Persze ott is tették a dolgukat, de már annyira támadó focit játszunk, hogy ez a tipikus romboló hatos nem olyan fontos karakter. Ezzel is meg kellett birkóznom, most egy kicsit rám hárul ez a feladat is. Az eddigi pályafutásom alatt ez messzebb állt tőlem, de most ez a következő kihívás, amelynek meg kell felelnem.

Említette, hogy még egy-két részlet miatt bizonytalan volt – kifejtené ezt bővebben?     
Sokkal gyorsabban kell játszani, mint a jobb oldalon, hiszen bárhonnan jöhet ellenfél, és újra olyan agresszívnak kell lennem, mint mielőtt arra a posztra kerültem. Nagy problémám volt jobb oldali védőként, hogy szeretek agresszívan odalépni, de ha ezt egy technikásabb, rutinosabb szélső észrevette, már el is ment mellettem. Lipták Zoltánnal videón elemeztük, megbeszéltük, hogy ezt nem kellene. A középpályán viszont ez előnyös, a Kisvárda ellen hiányzott belőlem, lassítottam, ahelyett, hogy rárontottam volna a labdásra. Azt kérte az edzőnk, hogy szervezzem a védekezést, támadásban pedig tartsam a pálya közepét. Észrevettem hiányosságokat a támadójátékomban, erre rá kell feküdnöm. Nem félek a folytatástól, azon leszek, hogy az automatizmusok visszatérjenek.

Mit gondol, a harmadik bajnoki kör végére is meg tudják tartani az első helyet az NB I-ben?     
Van realitása, de megbeszéltük, hogy nem nézegetjük a  tabellát, és azt, hogy mit várnak a szurkolók. Nem szeretnénk felesleges nyomást helyezni magunkra azért, hogy emésszen minket egy esetleges vereség, és azt gondoljuk, hogy „jaj, mi lett volna, ha...” Az elsődleges, hogy minden mérkőzésre a lehető legjobb felkészültséggel érkezzünk, nem pedig az, hányadikak vagyunk. Ha megteszünk mindent, van realitása az első helynek, de nagyon hosszú még a szezon. Szerintem a nézőknek is inkább élvezniük kellene a játékot, mint számolgatniuk, mert nagyszerű, izgalmas bajnoki hajrának nézünk elébe.  

Mire számít a Paks elleni bajnokin?     
Biztos vagyok benne, hogy keményen harcol majd a Paks, mert próbál kijönni a gödörből. Néztem a mérkőzéseit, s annak ellenére, hogy nem jöttek a gólok, és ezzel együtt a pontok, a győzelmek, figyelni kell a paksiakra, a legkisebb figyelmetlenségből is helyzetet alakítanak ki. Most olyan periódusban vannak, hogy a kapufáról kifelé pattan a labda, nincs szerencséjük, de nagyszerű csapat. Rendkívül fontos mérkőzés nekünk is.