Késik a régi dicsőség – Thury Gábor jegyzete
A honi élvonalban legutóbb 2023. május 6-án játszottak Újpest–Vasas mérkőzést, 1–1-re végződött. Azért ilyen régen, mert közben a piros-kékek a második vonalba száműzték magukat… A szombati találkozó 3–1-es hazai győzelmet hozott, a meccset nem nevezném rangadónak.
Volt időszak, amikor a két együttes összecsapása annak minősült, mi több, a Népstadionban a kettős rangadó egyik párjaként léptek pályára. A lila-fehérek pályaválasztása mellett a magyar futball szentélyében 1986. augusztus 30-án játszottak utoljára a már említett program keretében – a másik párosításban Bp. Honvéd—Ferencváros (0–0) találkozót rendeztek –, Rostás Sándor két góljával a lilák győztek 2–0-ra. A Megyeri útiak az 1975–1976-os idény tavaszi szezonjában is a Stadionba vitték a mérkőzést, ám 1976. június 2-án a Vasas pazar, ötcsillagos (!) meccsen 5–4-re győzött. S említhetném az 1968. április 21-i Dózsa–Vasast is, amelyen az akkor még belügyi együttes 3:0-s sikerrel ünnepelte a Megyeri úti stadion villanyvilágításának avatóját az esélyesebb Vasas ellen, bizonyos Nagy László első felnőttbajnokiján első gólját, Juhász Péter pedig a másodikon az elsőt szerezte.
Nem állt szándékomban a legendás, szép időkkel előhozakodni, de minderről nyugodtan elmélkedhettem az első félidő alatt, mert a színvonal nem verdeste az eget. A hatodik forduló előtti ötödik (Újpest) és negyedik (Vasas) helyezett mérkőzésének első felében a látottak finoman szólva sem hozták izgalomba a szurkolókat sem.
Szögezzük le, a második játékrész legalább izgalmaiban emlékeztetett a nagy rangadókra. A Vasas miután megszerezte a vezetést, behúzhatta volna a győzelmet, ám ehelyett kiengedte a kezéből, a hazaiak felismerve a lehetőséget fordítottak.
A kritikát nem félretéve, az újonc Vasastól veresége ellenére elismerésre méltó az eddigi szereplés, s ha azt vesszük, hogy Újpest célja ebben az idényben a középcsapattá izmosodás, akkor nem marad el várakozástól.
Legalábbis ami a helyezést illeti.
