Bagi Ádám: Megérte az autó hátsó ülésén leckét írni

– Ahhoz képest, hogy nem az igazi posztján játszott, egész jól ment a játék…     
– Ilyen csapatban könnyű… – felelte lapunknak jókedvűen Bagi Ádám, a Ferencváros 19 esztendős játékosa, aki a tavasszal hosszabbította meg szerződését az Üllői úton. – Nem tagadom, péntek reggel jó volt felkelni, igaz, túl sokat nem tudtam aludni, nehezen jött álom a szememre.

– Borbély Balázs mikor közölte önnel, hogy középcsatár lesz Győrben?!     
– Két nappal a mérkőzés előtt szólt, hogy valószínűleg így fogunk felállni az ETO otthonában. A legjobban a pályán a tízes és a kilences pozícióban érzem magamat, Soroksáron az NB II-ben a bal oldalról indulva húzok befelé, de úgy voltam vele, itt a lehetőség!

– Nem ijedt meg a feladattól?     
– Dehogy. Inkább örültem neki. Borbély Balázs azzal indokolta a döntését, hogy miután Lenny Joseph a Puskás Akadémia ellen megsérült, a múlt idényben Kristoffer Zachariassen pedig sérülékenyebb volt elöl, velem próbálja megoldani ezt a feladatot. Nagyon örültem, hogy nekem szavaz bizalmat, egy pillanatig nem izgultam. És végül jól sült el a döntése.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy megvan az új posztja?     
– Sosem lehet tudni. Ha így lesz, azt sem bánom. Győrben kifejezetten jól éreztem magam a pályán elöl.

– Van valami szokás a Népligetben, az első élvonalbeli gól után, mondjuk, tortát kell vinni az öltözőbe?     
– Ha tortát nem is, jó néhány szelet süteményt biztosan viszek az öltözőbe. Régóta vártam erre a pillanatra, szóval egyáltalán nem bánom.

– Fel tudja idézni a győri gólt attól a pillanattól kezdve, hogy elindult a támadás? Mikor tudatosult önben, hogy a labda valóban a kapuban van és megszerezte élete első NB I-es gólját?     
– Ha nem is passzról passzra, de a fejemben megvolt a gólt érő akciónk. A lefújás óta pedig számtalanszor visszanéztem. Daniel Arzani a bal oldalon aktívan futballozott, tudtam, hogy ötből négyszer meg fogja verni az ellenfelét, éppen ezért középen folyamatosan próbáltam a lehető legjobb pozíciót keresni, ha jön a labda, én érjek oda elsőként. Amikor érkezett a labda, szerencsére jó ütemben rugaszkodtam el, és én ugrottam a legmagasabbra. Elképesztő érzés volt látni, hogy a labda a kapuban köt ki.

– A fejjátéka mindig is erősségének számított?     
– Egyáltalán nem. Száznyolcvannyolc centiméter vagyok, nem vagyok alacsony, de sosem voltam híres a fejes góljaimról. Kicsit meg is lepődtem, hogy első NB I-es gólomat fejjel szereztem.

– Mióta várt erre a pillanatra? Gyerekként elképzelte valaha, hogyan szerzi majd meg az első gólját a Ferencvárosban?      
– Mindig is erről álmodtam. Arról, hogy egyszer ilyen mérkőzésen szerzek fontos gólt. Külön öröm, hogy csütörtökön este visszavágtunk a győrieknek az előző évadbeli vereségért. Kár lenne tagadni, az nagyon fájt.

– Jászberényben nőtt fel, ott is kezdett futballozni? Igaz, hogy a jégkorong nagy vetélytársa volt a labdarúgásnak?     
– Tizenkét évesen, amikor a Fradiba kerültem, a focit és a jégkorongot párhuzamosan űztem odahaza. De teniszezni is szerettem. Amikor aztán a Népligetbe kerültem, azonnal tudtam, jó helyre jöttem, onnantól nem volt kérdés, a labdarúgást választom. A jégkorongot azóta is szeretem, ám ma már inkább csak nézem.

– Meglehetősen fiatalon került fel a fővárosba. A szülei nem féltették?     
– Az első években naponta ingáztunk Jászberény és Budapest között. A szüleim furikáztak, a legtöbbször édesanyám. Hazafelé az autóban tanultam, ott volt időm megcsinálni a leckét. Az út minimum egy óra volt idefelé, egy pedig haza… Később kollégiumba kerültem a Ferencvárosnál, most pedig már bátyámmal lakom Budapesten, aki itt tanul.

– Ki jutott eszébe elsőként a gól után?      
– Édesanyám ott ült a győri stadion lelátóján, próbáltam a szememmel őt keresni. Nagy kő esett le a szívemről, hiszen régóta vágytam rá, hogy megszerezzem első élvonalbeli gólomat. Az más kérdés, hogy eddig mindössze háromszor léptem pályára az NB I-ben. Anyu egyébként is szokott a meccseinkre járni, de most, hogy tudta, hogy a kezdőcsapat tagja leszek, mindenképpen szeretett volna eljönni. Természetesen ő is nagyon örült, a mérkőzés után a stadionnál tudtunk még találkozni. A mezemet egyelőre eltettem magamnak, de nem kizárt, hogy a szüleimnek adom.

– Különös a helyzete, hiszen miközben a ferencvárosi keret tagja, Soroksáron is játszik, legutóbbi két mérkőzésén három gólt szerzett és két gólpasszt adott. Nem zavaró ez a fajta „átjárás”?     
– Egyáltalán nem, sőt. Kifejezetten élvezem, hogy tétmérkőzéseket játszhatok, hogy hétvégén éles körülmények között léphetek pályára. Biztos vagyok benne, ha a Soroksárban nem szerzek ezen a két meccsen három gólt, most nem lettem volna a Ferencvárosban kezdő. Az is fontos, hogy a Soroksárral is jól alakulnak a találkozóink, az előző idényben kis híján kiestünk az NB II-ből, most pedig az első helyen állunk. Már a másod­osztályban szerzett gólok is nagy lökést adtak nekem, hiszen az elmúlt évadban mindössze hatszor voltam eredményes. Az más kérdés, hogy az idény első felében alig játszottam, a szakmai stáb másnak szavazott bizalmat. Szóval ez a fél év nem akármekkora ugrás a számomra!

– Az  első NB I-es gól megvan, ráadásul a címvédő Győr otthonában. Mi a következő álom, mondjuk, gólt lőni az Újpest elleni vasárnapi derbin?     
– Az több lenne, mint álom! Bizakodó vagyok a hétvégi mérkőzés előtt, hiszen kifejezetten jó formában, jó hangulatban várjuk. Az utóbbi öt mérkőzésünket mind megnyertük, ráadásul csupán egy gólt kaptunk. A lényeg, hogy nyerjünk vasárnap az Újpest ellen, de ha újra gólt szerzek, akkor sem leszek elégedetlen.

NB I
7. FORDULÓ
Vasárnap, 17.45: Ferencvárosi TC–Újpest FC (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n és a Nemzeti Sportrádióban!