A német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban tavaly ilyenkor mindenki a mainzi csodáról beszélt – a Szalai Ádám személyében súlyos sérüléséig magyar légióst is foglalkoztató kiscsapat hét győzelemmel kezdett. A nyáron Stieber Zoltán révén újabb honfitársunk került a gárdához, amely a visszafogott rajtot követően valószínűleg a bentmaradásért fog majd hajtani. A fiatal szélső biztos benne, hogy elmozdulnak a holtpontról, de a célkitűzéseket tekintve reálisan látja az esélyeiket.
„Mindig van felfelé, mi is elmozdulunk a holtpontról, efelől nincs kétségem – mondta Stieber Zoltán a Nemzeti Sportnak. – Van valami, amiről ritkán esik szó a Mainz kapcsán, pedig lényeges információ: a csapat célja a bentmaradás. Tavaly is ennek az elvárásnak kellett megfelelnie, akkor még nélkülem. Kiemelkedő szezont futott az együttes, és az ötödik hely megszerzésével olyan eredményt ért el, amely a klub életében cseppet sem átlagos. Nem ahhoz a pozícióhoz tartjuk és mérjük magunkat.”
Az immár nagyválogatott szélső hangsúlyozta: hullámvölgyben vannak, és szerencséjük sincs. Az öltözőben ezért most nem a legjobb a hangulat – bár ez a futball természetese velejárója, ha nem jönnek az eredmények –, de bízik benne, hogy amit most az élet elvett tőlük, azt hamarosan visszaadja: „ha a hét végén legyőzzük a Dortmundot, fordulhat a kocka”.
Stieber a nyáron csatlakozott a mainziakhoz, és egyelőre minden szinten még csak az ismerkedés fázisában járnak.
„Úgy kalkuláltam, hogy az első itteni idényem a beilleszkedéssel telik el, és ezen a téren nem is ért meglepetés. Nem a csapatra gondolok, nem a társakra, az öltözői betagozódásra. Nem fogalmaztam meg még magamnak sem olyasmit, hogy iksz mérkőzésen márpedig pályára kell lépnem. Az eddig nekem jutó játékpercek mennyisége miatt nem elégedetlenkedem, a teljesítményem azonban más kategória: a saját mércém szerint egyelőre elmarad a várttól. Ez a beilleszkedést illetően a nehezebb részfeladat. Az első és a második liga között jelentős a különbség, kell egy kis idő, hogy felvegyem az élvonal ritmusát, és olyan önbizalommal futballozzak, mint az előző idényben Aachenben.”
A Bundesliga 1. és 2. közti differenciát immár személyesen tapasztalhatja meg.
„Szakmai téren az egyik jelentős tapasztalatom az, hogy míg a másodosztályban több az egyéni hiba, és tavaly egy mérkőzésen négyszer-ötször is olyan helyzetbe kerültem, amelyből alkothattam valamit – gólpasszt adtam vagy gólt szereztem –, egy szinttel feljebb ez a szám egy vagy kettő, mert a játékosok sokkal labdabiztosabbak. Az edzők ugyancsak felkészültebbek az élvonalban, nem véletlenül dolgoznak a Bundesliga egyben. És a körítés, a hangulat terén is érzékelem a különbséget: a Mainz otthon vagy idegenben mindig telt ház előtt játszik, míg a másodosztályban ez nem általános jelenség.”
