A vérvonal nem szakadt meg – Bobory Balázs jegyzete
Dárdai Bence tinédzserként nemcsak a Hertha BSC, hanem az egész német futball nagy ígérete volt, végigjárta a korosztályos válogatottakat is, U17-es Európa-bajnoknak mondhatja magát. Közben a magyar szövetség pedig folyamatosan azon dolgozott, hogy harmadikként a legkisebb Dárdai fivér is a magyar nemzeti csapatot válassza – 2025 elején ezt meg is tette.
Talán nem nagy kockázat kijelenteni, hogy hármójuk közül benne volt, illetve van a legnagyobb potenciál, hiszen sokoldalú, több poszton bevethető, rendkívül intelligens, magas technikai képzettségű, kiváló fizikai adottságokkal bíró játékos. Palkó a széleken, Márton a védelemben bevethető és más erényeket csillogtat, Bence viszont komplex labdarúgónak tűnik.
Mindezt igazolja az is, hogy 18 évesen magához csábította az élvonalbeli Wolfsburg az addigra a Bundesliga kettőbe süllyedő Berlinből. A terv egyértelműen az volt, hogy sikerüljön tovább fejlődni, felgyorsítani a folyamatokat, és előbb stabil első osztályú játékossá válni, majd határ a csillagos ég.
Dárdai Bence első wolfsburgi idényében még huszonegy bajnokin kapott lehetőséget, az előzőben viszont csak egy meccsen, szóval a nagy áttörés várat magára, ráadásul jött a borzasztó sérülés, a futballisták rémálma, a keresztszalag-szakadás, amely kilenc hónapra harcképtelenné tette, vagyis úgy tűnik, szinte a nulláról kell most felépítenie magát és kiharcolnia helyét az immár a Herthával azonos szinten küzdő Wolfsburgban.
A Dárdai család tagjai nem tartoznak a „feladós” típusok közé, a vérvonal ilyen szempontból sem szakadt meg, a nagypapa és az édesapa után a három testvér is járja a nehézségekkel teli, de sikerekkel is kikövezett saját útját, ami állandó, az a következetesség, kitartás és hitelesség. Most éppen Bence vívja pályafutása eddigi legnagyobb harcát, amihez sok erő és elkötelezettség kell, de ha csak leül a meglehetősen ritka családi ebédek egyikéhez édesapjával, testvéreivel együtt, akkor biztosan bőven kap lelki és erkölcsi támogatást, ami jelenthet annyi muníciót, amellyel felfelé indulhat el.
Ne felejtsük, nemcsak a Wolfsburgnak van szüksége minőségi futballistákra a visszajutásért vívott harcban, hanem a magyar válogatottnak is, amelynek hosszú távon a legkisebb Dárdai lehet az egyik legdrágább kincse.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Jobb pipa Keegan kedvére – Deák Zsigmond jegyzete

Gömöri, a hős – Bobory Balázs publicisztikája

Győri változások – Thury Gábor jegyzete

Szervezett szervezet – Malonyai Péter jegyzete


