Király Gábort most kímélték

Némi segítséggel.
A tréning záróakkordjaként szolgáló játék során a zalaegerszegi támadó egyszer csak a földre huppant, és nem jószántából. Az anyafölddel való szorosabb ismeretséghez Stark Péter "segítsége" is kellett: a győri hátvéd csúszott, Waltner Róbert ugrott, ám a leérkezés pillanatában aláfordult a bal bokája. Jó hír a rosszban, hogy néhány percnyi jegelést követően már a ZTE csatára cipelte a csapat szerelését a keret tagjaira és a szakmai stábra váró buszhoz…
Visszatérve a kapusokra: az angol Crystal Palace egyesének, Király Gábornak röpke kétórányi alvással kellett beérnie szombatról vasárnapra virradóra (Liverpool-London-Budapest volt az útvonal), meglehet, Disztl Péter kapusedző e részletnek is betudhatóan nem izzasztotta egy óránál tovább védenceit. Ha pedig Király Gábor extrapihenőhöz jut, Szűcs Lajost miért ne illetné meg ugyanazon elbírálás? - tehettük fel a kérdést magunknak.

Persze szó sem volt ilyesmiről. A kapitány, Lothar Matthäus és segítője, László Csaba által kommandírozott játékosok csupán tíz perccel maradtak tovább a gyepen, mint a kapusok. Mind a tizennégyen.
Hogy a húsz tagot számláló utazókeret miként redukálódott az iménti számra?
Nos, két kapusról és Waltner Róbertről már szóltunk, ám a tréningen eleve meg nem jelentekről még nem. Hiányzásuk mindazonáltal a legkevésbé sem számít igazolatlannak, tekintve, hogy a csapatkapitány Gera Zoltánnak a West Bromwich Albion, Szélesi Zoltánnak a Cottbus, míg a harmadik kapusnak, Rabóczki Balázsnak az FC Köbenhavn színeiben volt jelenése vasárnap délután. Ôk éjfél környékén csatlakoztak a Margitszigeten elszállásolt kompániához, és készülnek a Málta elleni meccsre.
S ha már Málta! A szigetállam labdarúgásáról nem sok ismerettel bír egy átlagos honi futballista, illetve szurkoló. A válogatottal lejátszott mérkőzéseket említve szinte mindenkinek az a két döntetlen jut eszébe, amelyeket az 1988-89-es világbajnoki selejtezőkön "ért el" a magyar csapat. A közelmúltban két futballista, a korábbi győri center, Handel György és a kétszeres olimpiai bajnok vívónő, Nagy Tímea férje, Varga Sándor választotta egykor Máltát a légióskodás színhelyéül. Varga Sándor egy évig szerepelt a Melira játékosaként.

"Az emlékeim nem túl frissek… - mondta Varga Sándor. - A csapatom akkor volt először és mindeddig utoljára első osztályú. A négyszázezres ország lakói nagyon szeretik a futballt, és fanatikusan biztatják a válogatottat is. Akkoriban a nemzeti csapat keretéhez tartozó futballisták délelőtt a szövetségi kapitánnyal a válogatottban készültek, délután pedig mindenki a klubjában gyakorolt a bajnokira. A fordulókat is érdekes rendszerben bonyolították, hiszen La Valletta legnagyobb stadionjában két nap alatt lepörgetttek egy teljes kört. Ha csak a tradíciókat nézzük, a magyar válogatottnak mindenképpen simán kell nyernie, de ma már egyetlen ellenfelet sem szabad leírni."