A ballábas játékos a Nemzeti Sport érdeklődésére elmondta, hogy élete formájában érzi magát, ám az emiatt (is) ránehezedő nagyobb nyomás nem zavarja.
– Érzi, hogy ezúttal nagyobb nyomás nehezedik önre?
– Persze hogy érzem. A Telkibe vezető úton éppen a szüleimmel és a barátaimmal beszéltem telefonon, s ők is mondogatták: jó lenne, ha már a nemzeti együttesben is alapemberré válnék. Most már mindenki többet vár tőlem, de ez egyáltalán nem nyomaszt. Ha a svédek ellen mondjuk beszorulnánk, akkor kutya kötelességem kihúzni onnan a csapatot: itt az ideje, hogy most már ne csak Eindhovenben, hanem a válogatottban is gólokat lőjek és gólpasszokat adjak.
– Most már csak a svédek elleni mérkőzés jár a fejében?
– Elárulom, én már az Ajax elleni találkozó óta a világbajnoki selejtezők lázában égek. Azóta nem telt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna a svédek, illetve a portugálok elleni találkozóra. Augusztus elején megfogadtam, az Ajax elleni meccset követően megkezdem a ráhangolódást a selejtezőkre, és örülök, hogy ilyen jól sikerült a koncentrációm.
– Más téma: mit szól Bodnár László balesetéhez? Sajnos önnek is vannak tapasztalatai a nyírségi „halálutakról”...
– Nagyon sajnálom, ami Lacival történt. Annak idején én szerencsére jobban megúsztam, nappal sodródtam ki az útról, és hála Istennek senki sem volt a közelben. Az kizárólag az én hibám volt. A nyírségi utak valóban nem arról híresek, hogy kifogástalan állapotban lennének, ráadásul sok helyen az átlagnál többen kerékpároznak rajta. Nem tudom, de ha az segít Lacinak, hogy a svédek és a portugálok ellen is győzünk, akkor ígérem, mi mindent megteszünk a sikerért. Érzem magamban az erőt, a svédek védelme mögé is képes vagyok odakerülni, és lelki szemeimmel már látom is, ahogy a beadásomat követően Torghelle Sándor középen berobban a labdára, s az ő góljával nyerünk.
A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT KEDDI SZÁMÁBAN OLVASHATJA.
| A svédek és a portugálok elleni meccs előtt Ön is felteheti kérdését a nemzeti csapat tagjainak! |
