Bombameglepetés: Pintér Attila a válogatott új kapitánya!
| Így mutatták be Pintér Attilát. |
A Magyar Labdarúgó-szövetség bejelentette, hogy ki lesz a hollandiai 8–1-es vereséget követően lemondó Egervári Sándor utódja: nagy meglepetésre az eddig a bajnoki címvédő Győri ETO-nál dolgozó Pintér Attila irányítja nemzeti csapatunkat a jövőben.
Több jelölt is képben volt a magyar válogatott kispadjára az utóbbi két hónapban: a korábban a Videotont is irányító, jelenlegi Izraelben dolgozó Paulo Sousa neve például felvetődött, ahogy Dungáé és Sven-Göran Erikssoné is.
SZAVAZÁS
Ön szerint jó döntés Pintér Attila kinevezése magyar szövetségi kapitánynak?
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!
Az MLSZ a holland Fred Ruttennel és Bölöni Lászlóval a tárgyalásokig is eljutott. Miután az erdélyi szakemberrel nem tudtak megállapodni, úgy tűnt, a korábban a PSV-nél Dzsudzsák Balázst is irányító tréner lesz a befutó, de végül vele is megszakadtak az egyeztetések.
Hogy miért éppen Pintér Attilára esett a magyar szövetség választása? A terjedelmes indoklás az MLSZ hivatalos honlapján olvasható, ezt változtatás nélkül közöljük.
„Egervári Sándor vezetése alatt a magyar válogatott javított korábbi helyezésén. A szakvezető 2010-ben vette át a nemzeti csapat irányítását, amely a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőin elért eredményével megszilárdította harmadik kalapos besorolását a nemzetközi mezőnyben. (Korábban hosszabb ideig folyamatosan a negyedik kalapból sorsolták a magyar csapatot a vb- és Eb-selejtezők küzdelmei előtt.) Tartósan javult a mieink FIFA-világranglista-helyezése, nemzetközi presztízse is. Egy rövid ideig az előkelő 27. helyen is tartózkodott a magyar válogatott, amely később hónapokig a 30–35. hely környékén „állapodott" meg a listán. Az Eb-selejtezőn hosszú idő után először várhatóan a 2. kalapból sorsolnak minket!
Csányi: Pintér Attila taktikailag a legjobban felkészült magyar edző
| Született: 1966. május 7., Salgótarján |
| Sikerei játékosként: |
| Ifjúsági Európa-bajnok (1984) labdarúgó. 1986 és 1991 között 20 mérkőzésen szerepelt védőként a válogatottban és ezeken 3 gólt szerzett. |
| Az NB I-ben 224 mérkőzésen játszott és 20 gólt szerzett. Elsősorban a Ferencvárosban futballozott, de megfordult a belga Germinal Beerschot, a szlovákiai Dunaszerdahely, a BVSC, a Vasas, a Rába ETO és a Diósgyőri VTK csapatában is. |
| A Ferencvárossal egyszeres Magyar Kupa-győztes (1991) és kupaezüstérmes (1989), valamint kétszeres bajnoki ezüstérmes (1988–1989, 1990–1990). |
| Sikerei edzőként: |
| Játékos-edzőként kezdte szakvezetői munkáját, majd már vezetőedzőként dolgozott Sárváron, Celldömölkön, Pápán, Sopronban (ahol két időszakot is eltöltött), a Ferencvárosnál, a Vasasnál és két időszakban a Győri ETO FC-nél. |
| A Ferencvárossal megnyerte a 2003–2004-es bajnoki címet, valamint a Szuperkupát és a 2004-es Magyar Kupa-döntőt. A Sopron csapatával (éppen az FTC ellen) hódította el a 2005-ös Magyar Kupát, a Győri ETO-val pedig a tavalyi idényben végzett az NB I első helyén, és a DVSC-Tevát legyőzve elhódította a Szuperkupát is. |
| Forrás: mlsz.hu |
A szövetség vezetésének hosszabb távú szándéka az volt, hogy egy sikeres Egervári-korszak után idővel ambiciózus, felkészült, hiteles labdarúgómúlttal rendelkező fiatal edző kerüljön a nemzeti együttes élére. A vb-selejtezők záró mérkőzésein tapasztalt váratlan sikertelenség azonban cselekvési kényszerbe hozta a szövetséget. Október közepén a vezetés első körben nem talált olyan fiatal, mégis már eredményekkel rendelkező hazai szakembert, aki ne töltött volna be akkor fontos tisztséget, vagy ne rendelkezett volna élő szerződéssel. Ezért a szövetség a szélesebb piacot jelentő külföldi szakemberek felé fordította figyelmét, mint ennek az MLSZ elnöke sajtótájékoztatóján hangot is adott.
Amint azt a szövetség vezetése többször, több formában is hangoztatta, az esetlegesen külföldi kapitány választásával a cél többlettudás „importálása" lett volna. Egyidejűleg: a magyar labdarúgás iránti alázat, az utánpótlás-játékosok felkarolását is magába foglaló komplex szakmai munka behozatala. A magyar szövetségi kapitány pozíciója ma is vonzó munkakör, hiszen az MLSZ ezen időszakban mintegy húsz alkalmas, megfelelő tudással rendelkező szakemberrel került kapcsolatba. Volt, aki „bejelentkezett", volt, akit a szövetség keresett meg, és olyan szakember is akadt, akit mások ajánlottak a szövetség számára.
E folyamat során hamar beigazolódott az a félelem, hogy a jövőbeli csapat lehetséges tagjainak megismerésére, a remélt eredményesség elérésére minden külföldi edző hosszabb időt kért a szövetségtől. Ez a jelenlegi helyzetben nem fogadható el, amikor – talán két felkészülési mérkőzést követően – szeptemberben már a 2016-os Eb-kijutás küzdelmeire készen álló csapattal kell rendelkeznie Magyarországnak. Ez önmagában elegendő érv volt a visszakozásra, amire ráerősített, hogy a komoly, felkészült külföldi szakemberek javadalmazási igénye és az MLSZ fizetési hajlandósága között lényeges eltérés van. A szakemberek korrekt módon engedtek volna a Nyugat-Európában megszokottnak számító igényeikből, melyek erőfeszítések árán megfizethetőek lettek volna. Ugyanakkor a mai magyar labdarúgás gazdasági helyzetében a jogos erkölcsi elvárások mellett a szövetség nem írhat alá felelősen nagyobb összegű szerződést.
Így az MLSZ vezetése visszatekintett a magyar szakemberek piacára, ekkor már azzal a gondolattal, hogy a szerződéssel rendelkező edzők között is válogat, és így került a figyelem előterébe a magyar labdarúgásban sikeres játékos- és még sikeresebb edzői karrierrel rendelkező szakember, Pintér Attila" – olvasható az mlsz.hu-n.
Pintér - ifi Eb-győzelem, dupla a spanyoloknak, edzőként bajnoki címek
PINTÉR-DOSSZIÉ
Grimaszok, reakciók – képeken az új kapitány, Pintér Attila
Így lett Pintér Attila szövetségi kapitány
Csányi: Pintér Attila taktikailag a legjobban felkészült magyar edző
A válogatott még nem nyert tétmeccset Pintérrel – érdekességek
| Gillemot Ferenc | 1902–04 |
| Stobbe Ferenc | 1904–06, 1907–08 |
| Hajós Alfréd | 1906 |
| Minder Frigyes | 1908–11, 1914–17, 1919, 1930 |
| Herczog Ede | 1911–14 |
| Fehéry Ákos | 1918–19 |
| Harsády József | 1920 |
| Tibor Lajos | 1920 |
| Kiss Gyula | 1921–24, 1926–28 |
| Holits Ödön | 1924 |
| Máriássy Lajos | 1924–26, 1930–32 |
| Földessy János | 1928–29 |
| Pataki Mihály | 1930 |
| Nádas Ödön | 1932–34 |
| Dietz Károly | 1934–39 |
| Ginzery Dénes | 1939–41 |
| Fábián József | 1941-42 |
| Vághy Kálmán | 1942–43 |
| Gallowich Tibor | 1945–48 |
| Sebes Gusztáv | 1949–56 |
| Bukovi Márton | 1956–57 |
| Baróti Lajos, Lakat Károly és Sós Károly | 1957 |
| Baróti Lajos | 1957–66, 1975–78 |
| Illovszky Rudolf | 1966–67, 1971–74 |
| Sós Károly | 1968–69 |
| Hoffer József | 1970–71 |
| Bozsik József | 1974 |
| Moór Ede | 1974–75 |
| Szőcs János | 1975 |
| Kovács Ferenc | 1978–79 |
| Lakat Károly | 1979–80 |
| Mészöly Kálmán | 1980–83, 1990–91, 1994–95 |
| Mezey György | 1983–86, 1988 |
| Komora Imre | 1986 |
| Verebes József | 1987, 1993–94 |
| Garami József | 1987 |
| Bálint László | 1988 |
| Bicskei Bertalan | 1989, 1998-2001 |
| Glázer Róbert | 1991 |
| Jenei Imre | 1992–93 |
| Puskás Ferenc | 1993 |
| Csank János | 1996–97 |
| Gellei Imre | 2001–03 |
| Lothar Matthäus | 2004–06 |
| Bozsik Péter | 2006 |
| Várhidi Péter | 2006–08 |
| Erwin Koeman | 2008–10 |
| Egervári Sándor | 2010–13 |
| (megbízott szövetségi kapitányként) Csábi József | 2013 |
| Pintér Attila | 2013– |
