– Kapkodós tavasz lesz, a felkészülési időszak is meglehetősen kurta az idén. Okozhat ez gondot?
– Aligha. Kapkodásról a mi részünkről szó sincs, csak örömteli újratervezésről. A játékosok hamar játékba lendülnek, a téli szünetben pedig nem sok idejük volt pihenni, nem tudtak teljesen leereszteni. Egy biztos, a közeljövőben felkeresem személyesen is a labdarúgókat, hogy érzik magukat a bőrükben, a felkészülés vége felé pedig rákérdezek, milyen erőben vannak. Aztán hipp-hopp, kezdődik is a bajnokság.
„Hányszor mondtam már, igenis vannak tehetségeink... Nagy szó, hogy a Werderrel tréningezhet a napokban, kívánom, hogy sikerüljön megragadnia. Nem lesz könnyű, a németeknél más a követelményszint – nemcsak testileg, fejben is készen kell állnia egy ilyen kihívásra. Magam is kíváncsi vagyok, él-e a lehetőséggel.” |
– Hány játékos helye biztos az utazó keretben?
– Na ez az a kérdés, amelyre tényleg nem válaszolok. Nyilvánvalóan vannak, akik előnyt élveznek a többiekkel szemben, akik a mögöttünk hagyott időszakban bizonyítottak nekem és a szurkolóknak is, de biztosítást senkinek sem szeretnék adni, ami alapján azt érezhetné, márpedig ő tutira ott lesz Franciaországban. Az előttünk álló három-négy hónap igenis fontos lesz, ki hogyan teljesít a pályán, mekkora önbizalommal és erőben várja a nyarat. De nagy változtatásra semmi ok, a pótselejtezőt sikerrel megvívók közül biztos sokan kapnak Eb-meghívót.
– Azaz legfeljebb két-három hely kiadó?
– Számot tényleg nem mondanék. Hangsúlyozom, a teljesítmény dönt majd. Futballozzanak úgy a klubokban, hogy ne tudjam őket kihagyni. Tudom, sokat szajkóztam már, de valóban sok múlik azon, ki mennyi játéklehetőséget kap az előttünk álló időszakban. Aki hosszú hónapokig nincs játékban, nehezen nyújt kimagaslót egy ilyen kiélezett tornán. A kapusoktól kezdve a csatárokig mindenkinek a maximumra kell törekednie.
A világ ámult Maradonán, mi, magyarok nem annyira
