Válogatott: Csányi szégyenében döntött Pintér leváltásáról
Egervári Sándor utódjának keresésekor hét-nyolc külföldi edzővel tárgyaltak – tekintett vissza az Eb-kvalifikációs sorozat kezdetére Csányi Sándor –, és egy jelölttel igen messzire is jutottak. Hogy ki volt az, a beszélgetés során Csányi eleinte nem akarta elárulni, mert „negatív emlékek” fűzik az eseményekhez, de aztán…
„…Bölöni László – bökte ki az MLSZ elnöke. – Több mint három hónapig tárgyaltunk, és azért emlékszem vissza rossz érzésekkel, mert végül olyan indokkal hárította el a megállapodást, amit már előre tudott.”
A folytatásról, Pintér Attila sokakat váratlanul érő kinevezéséről Csányi elmondta: tudta, hogy Pintért „bizonyos körökben” nem fogadják el, ő azonban elismeri az eredményeit, a tenni akarását. S hogy végül miért váltották le mégis viszonylag gyorsan?
„Nem az északírek elleni vereség ténye miatt döntöttem így – sorolta az elnök. – Már a barátságos mérkőzéseken is az volt az érzésem, hogy nincs tartása a csapatnak, félve, defenzíven játszunk. Körülbelül húsz-harminc perc telt el az északírek elleni selejtezőből, amikor eldöntöttem, ez így nem mehet tovább. Egyszerűen szégyelltem, hogy így játszik a válogatott. Ha már ezek ellen a fiúk ellen így állunk ki, gondoltam, mi lesz később, a nehezebb ellenfelekkel szemben?”
Akárcsak Pintér, később Dárdai Pál és Bernd Storck kinevezésekor is az volt az egyik fő szempont, hogy kevés az idő; olyan kapitányra volt szükség, aki jól ismerte a válogatottban szóba jöhető játékosokat.
Ismert, Dárdait a magyar válogatottnál végzett remek munkája közben a Herthánál is kinevezték vezetőedzőnek, ott is nagyot alkotott, a berlini csapat visszarendelte („el kellett fogadnunk”, a szerződése alapján nem tarthatták vissza), és mivel az akkor már – éppen Dárdai javaslatára – sportigazgatóként dolgozó Storck képben volt, ismerte a játékosokat, „teljesen nyilvánvaló volt, hogy őt bízzuk meg” a kapitányi teendőkkel is.
Ami a következő napok Eb-szereplését illeti, Csányi akkor lenne elégedett, ha a válogatott „olyan elszántsággal játszana, mint a norvégok elleni a pótselejtezőn vagy a horvátok elleni felkészülési meccs második félidejében”. Kiderült az is, hogy egy „közepes összeget rá merne tenni” a csoportból való továbbjutásra.
Az MLSZ elnöke elmondta azt is, hogy kinevezésekor elsősorban a futballunk infrastruktúrájának, utánpótlásának rendbe tétele volt a célja, de „régi vágya” volt az is, hogy nagy tornán lássa a válogatottat – eme reménye megvalósulásában jobban bízott, mint hogy a magyar klubcsapatok sikereket érnek el a nemzetközi porondon.
Az NB I létszámáról szólván Csányi kijelentette: a mezőny mérete a közeljövőben nem fog változni, az ország gazdasági teljesítőképessége 12 csapatos első osztály stabil működését teszi lehetővé.
Hozzátette: a szurkolói kártya ügyében engedett az MLSZ, fájdalom, ettől sem nőtt a bajnoki mérkőzések látogatottsága – bár kétségtelen, az amúgy kényelmes vásárlást lehetővé tevő kártya körüli állandó vita semmiképp sem használt.
Az elnök szerint a bajnoki meccsek színvonala javult, és a maga részéről bízik abban, hogy az egyre több modern, komfortos, családbarát stadion segít visszacsábítani a nézőket a lelátóra.
