Ők azok? – Somogyi Zsolt jegyzete

Máig emlékszem, amikor az 1989-es korosztály tagjai 17 évesen Portugáliában a házigazda, Ukrajna és Svédország előtt csoportgyőztesként bejutottak az Európa-bajnokság nyolcas döntőjébe, majd két év múlva az U19-es Eb-re – többek között Portugáliát ismét legyőzve – is kvalifikálták magukat, amelyben Spanyolországot is legyőzték, mennyi üzenetet kaptunk: itt a jövőnk, a magyar futball újra sikeres lesz!

Azóta tíz év telt el, és sokat tanultunk magunkról azóta is: az akkori csapatból sokan külföldön játszanak ma is (Gulácsi Péter, Korcsmár Zsolt, Koman Vladimir, Németh Krisztián), többen stabil NB I-es karriert futottak be (Busai Attila, Nikházi Márk, a Simon ikrek), de többen távolra sodródtak az élvonaltól (Présinger Ádám, Szabó László). Tíz éve David de Gea, César Azpilicueta és Jordi Alba szomorúan gratulált az ünneplő magyaroknak – és ma hol járnak ők? Miközben a csehországi meccs egyetlen góljának szerzője, Nagy Olivér az NB III-as III. Kerület játékosa – nem ugyanazon a sínen haladtak tovább, ugye?

Mindezt csak azért mondom, mert amikor ezernyi szurkoló kommentelt, hogy végre tényleg bízhatunk a szebb futballjövőben, sokan azt hittük, megérkeztek a srácok. Aztán kiderült, a felnőttfutball merőben más, mint az ifibajnokság, főleg nemzetközi szinten, sajnos sokan ezt a saját bőrükön tanulták meg. 2008, a csehországi U19-es Eb óta tíz év telt el, és előrelépni csak nem tudunk azóta sem, pedig a feltételek adva vannak: az A-válogatott két meccsen szerzett egy pontja, az U21-es csapat máltai kudarca után ismét az U19-es csapatot és az utána következő U17-es gárdát vizslatjuk: esetleg ők lehetnek azok? Ők húznak ki bennünket a csávából?

Egyre többen vannak már ezekben a csapatokban is légiósok, rajtuk már látszik is, más tempóban dolgoznak nap nap után, és ennek lehet majd haszna – egyszersmind azt is jelzi, amit régen sokszor leszögeztünk: a felnőtteknél csaknem tilos az NB I-ből válogatni, mert a sportág hazai változata messze van a nemzetközi szinttől.

Gratulálunk az U-csapatok sikeréhez, izgulunk fiainkért az elitkörben, de már megtanultuk: az igazi verseny később kezdődik el.