Tétlen les – Deák Zsigmond jegyzete

Még mielőtt ex cathedra kijelentenénk, hogy úgy kell nekünk a Montenegró elleni meccs a Szlovákiával vívandó, kulcsfontosságú hétfői Európa-bajnoki selejtező előtt, mint üveges tótnak a hanyatt esés (ráadásul a tót a népnyelvben annak idején a szlovákokat és a szlovénokat jelentette, de ez most mellékes), egy-két dolgot érdemes megfontolni.

Az egyik, hogy a csütörtöki hivatalos UEFA-játéknap, amelyik válogatott épp nem selejtez az Eb-re, felkészülési találkozót kénytelen vívni. Hogy nekünk miért épp Podgoricában, azt nyilván tőlünk független körülmények is befolyásolták, Marco Rossi szövetségi kapitány mindenesetre a ranglista és az önbizalomszerzés szempontjából tartja fontosnak a fellépést. Halkan tesszük hozzá, ranglistapontot és önbizalmat veszíteni is lehet, nemcsak szerezni, azt viszont már hangosabban, hogy a szlovákok pénteken bizonyára sokkal keményebb és megterhelőbb tétmérkőzést vívnak Nagyszombatban a vb-ezüstérmes horvátokkal.

Ezt mi tétlenül leshetjük, már a montenegrói tapasztalatokkal a birtokunkban, s az egy nappal hosszabb pihenést-rákészülést megkezdve – ez tehát mindenképpen előny. Mert a podgoricai találkozó önmagában nem számít, függő változó; minden vektor hétfőre, Budapestre, a Groupama Arénára mutat.

Ki lehet próbálni néhány újdonságot (embert, taktikát, cipőt, sportszárat), el kell kerülni a sérülést meg lehetőség szerint a vereséget, de ez most tényleg mellékes. A kutyát sem érdekli majd a csütörtöki eredmény, ha győzünk az Eb-selejtezőn, ez nekünk edzőmérkőzés lesz; bár a hazaiak új szakvezetővel vélhetőleg az átlagos „barátságosnál” elszántabban indulnak csatába. Ám nekünk a háborút kell megnyernünk, ezért „sebesült katonáinkat” (Nagy Ádám, Pátkai Máté) be sem vetjük.

A félreértések elkerülése végett, nem a montenegrói mérkőzés ellen kampányolok, épp az adja a jelentőségét, hogy előhangja az igazán fontos összecsapásnak. Hányszor fordult már elő a múltban, hogy az Eb- vagy vb-selejtezőink is hamar tét nélkülivé silányultak a továbbjutási esély gyors elvesztésével? Nem beszélve az unalomba fulladó barátságosokról. Ez is egy hivatalos válogatott fellépés, újoncokat avathatunk, akiknek ez örök élmény lehet, Dzsudzsák Balázs meg 103. alkalommal húzhatja fel a címeres mezt – ez sem semmi.

Négy nap múlva aztán jön valami, ami sokkal többről dönthet. Hazai Eb-szereplés, telt ház az új Puskás Arénában, fociláz az országban… Nem folytatom. Majd hétfőn.