Ne lépjünk aknára – Thury Gábor jegyzete
Délszláv területen nem illik fegyverekről beszélni, a véres közelmúltat idézik vissza, ám átvitt értelemben nem árt óvatosnak lenni: a magyar labdarúgó-válogatott Zenicában Nemzetek Ligája-mérkőzést játszik Bosznia-Hercegovina ellen.
A nemzeti csapatra merőben más feladat vár, mint a Hollandia elleni 1–1-es mérkőzésen a Puskás Arénában. S merőben más, mint a németek ellen Düsseldorfban elvesztett találkozó után: a magyar válogatottnak akkor vissza kellett szereznie az önbecsülését, a bosnyákok elleni 0–0 kicsit már erről tanúskodott.
Zenicában nem szabad kikapni, a két nagy elleni meccset követően a válogatott reális célja a csoport harmadik helye lehet. Ábrándozhatunk persze, de a jelen ismeretében ne foglalkozzunk azzal, ha nyernénk Boszniában és a németek legyőznék Hollandiát, akkor…
Akkor ezt hagyjuk.
Sergej Barbarez, a házigazdák szakvezetője úgy véli, a játék képe függ majd a magyarok játékfelfogásától, és a bosnyákok szeretnének többet támadni. Akkor kerülnének Magyarország elé a tabellán, ha nyernek. Jó is lenne úgy fordulni a novemberi két körre, hogy megmaradt a pontelőnyünk Bosznia-Hercegovinával szemben. Az A-ligában maradáshoz ugyanis csoportharmadikként az kell, hogy a B-liga valamelyik csoportjának második helyéről érkezővel szemben Magyarország az osztályozót megnyerje.
A két válogatott hasonló helyzetben van, s nem csupán azért, mert Adrian Barisic és Ermedin Demirovic nem játszik ott, míg nálunk Dárdai Márton nem léphet pályára, s Balogh Botond játéka is kérdéses. Két olyan együttes méri össze tudását, amely elsősorban a csapategységre, a közösség erejére építhet. Ne tévesszen meg senkit, hogy az aktuális
FIFA-világranglistán Magyarország 32., az ellenfél 75., Bosznia-Hercegovina ugyanazzal a harci kedvvel vág neki a Magyarország elleni mérkőzésnek, mint ahogyan Szoboszlai Dominik és társai az előbbre rangsorolt válogatottak, például Németország vagy Anglia legyőzése előtt.
Azóta az Európa-bajnokságon és Düsseldorfban – mondjuk úgy – kijózanodtunk. A hollandokkal szembeni 1–1 után úgy tűnik, visszataláltunk a mi utunkra.
Tiszta fejjel nem léphetünk aknára!
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!
