Kövér László az Aranycsapat legendás védője születésének 100. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen hozzátette: Buzánszky olyan értékteremtő közegbe került az egyesületekben, ahol felismerték tehetségét, és segítették kibontakoztatni azt. Így jutott el a csúcsokig: 49 válogatott mérkőzésen mindössze 3-szor játszott vesztes csapatban.
A házelnök felidézte, amikor 2010-ben a rendszerváltoztatás lezárására, Magyarország és a magyar nemzet megerősítésére készültek, magától értetődő természetességgel mondták ki, hogy ez a küldetés nem elsősorban anyagi, hanem kulturális kérdés. „Meg kellett teremtenünk annak a lehetőségeit, hogy a nemzet közösségei újjáépíthessék magukat” – fűzte hozzá.
Fontos törekvésnek nevezte, hogy a magyar sport és – ennek részeként – a magyar labdarúgás megérkezhessen a XXI. századba, és a fiatalok megkaphassák a lehetőséget, hogy – a számítógép túlzott mennyiségben való nyomogatása helyett – jó körülmények között sportoljanak, a tehetségek akár profi labdarúgóvá válhassanak.
Az is céljuk volt, hogy a szurkolók megkaphassák a lehetőséget, hogy a mai igényeknek megfelelő stadionokban újra jó színvonalú magyar labdarúgást lássanak, amely „egy érzelmi közösségben újra egymás mellé ülteti az embereket – jöjjenek a társadalom bármely rétegéből, éljenek magyarként az ország, a Kárpát-medence vagy a világ bármely sarkában” – hangsúlyozta az előadó.
Kövér László kiemelte: a magyar sport azóta sok szép közösségi élménnyel ajándékozott meg bennünket, és elindult egy komoly változás a fociban is: a beletörődés kultúráját felváltotta a remény.
„A sikerélményekre éhes magyar focivilágban senki nem felejti el, aki átélhette Pesten azt a csodálatos körúti éjszakát, amikor hosszú idő után először nem csak kijutottunk a futball Eb-re, de az első meccsen le is győztük az osztrákokat. Együtt ölelkezett Pest és Buda, ahogy minden magyar falu és város, Dunaszerdahelytől Csíkszeredáig. Azóta van már évről évre csoportkörös klubcsapatunk, és az Eb-ken is visszajáró vendégek vagyunk” – ecsetelte.
Hozzátette: „mindannyiunknak rettenetesen fájt tavaly ősszel a Puskás-stadionban a 96. percben kitört döbbent csend az írek elleni meccsen. Megint lemaradtunk egy nagy lehetőségről. De most más ez a kudarc – most nem vagyunk reménytelenek. Tudjuk, hogy négy év múlva megint ott leszünk. Addig pedig sok nagyszerű csata és nagyszerű verseny vár ránk.”
Kövér László arra is rámutatott, hogy szerinte a focikudarcok „általunk megtalálni vélt okozóinak” kárhoztatása helyett az utóbbi években megtanultuk ismét értékelni a sikereinket is. „Ezért tiszteljük azt, amit a jelenlegi nemzeti tizenegyünk elért: azt, hogy becsülettel küzdve visszahelyezte az országot az európai futball-térképre, és hogy mindig érdemes volt miattuk kimenni a stadionba.”
Beszédében méltatta Buzánszky Jenő munkásságát, aki „élete utolsó pillanatáig a magyar labdarúgásért élt”, segítette a Debreceni Egyetem programjait, „utánpótláskorú fiúknak mutatta meg a pályán a helyes lábtartást, és a jellemes testtartást az életben”.
A házelnök meggyőződésének adott hangot, hogy az emlékév és a Buzánszky Jenő futballtorna újabb szellemi építőkövei lesznek az újjászülető magyar labdarúgásnak
„Buzánszky Jenő emlékezetének ébren tartása hozzájárul ahhoz, hogy az utánunk jövő generációk is megbecsüljék azt a játékot, amelyet mi gyermekkorunk óta olyan szenvedélyesen szeretünk, és nagy lelkesedéssel – bár különböző tehetséggel – űzünk, s ahhoz is, hogy e játékon keresztül mindannyian jobban értsük, becsüljük és tiszteljük egymást” – mondta.
Kövér László és Lomnici Zoltán, Aranycsapat Testület elnökének köszöntője után a Buzánszky 100 rendezvénysorozat keretében centenáriumi kerekasztal-beszélgetést rendeztek Bozsik Péter korábbi szövetségi kapitány és Gulyás László életműdíjas sportriporter részvételével.
Meghirdették a Buzánszky 100 emlékévet
Véget ért a Buzánszky 100-emléktorna
