Baráth Pétert megműtötték – élete egyik legjobb időszakában jött a kényszerpihenő

Baráth Péter sérülése egészen a nyári felkészülés kezdetéig nyúlik vissza. A Sigma Olomouc első edzőmérkőzésén esett rá a csuklójára, és mint később kiderült, eltört a sajkacsontja. A sérülés ellenére hónapokon keresztül pályára tudott lépni.
„Nyáron, a felkészülés legelején, az első edzőmeccsen ráestem a csuklómra. Nem emlékszem pontosan, hogyan történt az eset, de eltört a sajkacsontom. Több orvossal is egyeztettünk, végül a műtét mellett döntöttünk, mert ez egy nehezen gyógyuló terület, ahol rossz a vérellátás” – mondta lapunknak Baráth.
A középpályás a pontos diagnózis felállítása után elkezdett rögzítőt viselni, így a csont gyógyulása is megindult, az orvosok azonban biztosabbnak látták, ha műtéti úton is stabilizálják.
„Alapvetően ez egy lassan gyógyuló, hosszan elhúzódó sérülés-típus, de már az elejétől hordtam a rögzítőt, ennek köszönhetően pedig elkezdett összeforrni a csont. Az orvosok azonban úgy látták biztosnak, ha egy csavarral még stabilizálják. A műtét jól sikerült, így a tervezett visszatérés is hamarabb megtörténhet, mint amire előzetesen számítottam. Nagyjából három-négy hetet vesz még igénybe a rehabilitáció.”
Baráth számára azért is különösen fájó a kiesés, mert remek formában kezdte az idényt Olomoucban, és jó esélye lehetett volna arra is, hogy az őszi válogatott mérkőzéseken a korábbiaknál nagyobb szerepet kapjon. Ráadásul nem is a hónapok óta meglévő csuklóprobléma miatt vált harcképtelenné: közvetlenül a válogatott összetartása előtt vádlisérülést szenvedett.
„Nagyon nehezen éltem meg, hogy pont most kellett kidőlnöm. És itt nem is a kézsérülésemre gondolok, mert azzal tudtam játszani, már nyár óta így futballoztam. Sajnos a válogatott kerethirdetés előtti, Viktoria Plzen elleni mérkőzés bemelegítése közben megsérült a vádlim. Egyrészt így komoly ellenfelek (Viktoria Plzen, majd a következő héten Sparta Praha – a szerk.) ellen maradtam ki a bajnokságban, másrészt a válogatott szereplésem is elment rajta. Utóbbi különösen bántó, mert most sok a meccs rövid idő alatt, tehát jó esélyem lett volna játszani. Ráadásul idén tényleg jól ment minden a pályán, talán mondhatom, hogy jobb formában voltam, mint valaha.”
A rossz helyzetben ugyanakkor akadt pozitívum is: a két sérülés rehabilitációja szinte teljesen egybeesik, így Baráthnak várhatóan nem kell hosszabb kihagyással számolnia.
„A rosszban van valami jó is: gyorsan meg tudtuk oldani, hogy megműtsék a kezemet, amit egyébként csak a válogatott szünet után terveztünk megcsinálni, hogy Rossi mester rendelkezésére álljak. Így a vádlisérülésem és a kezem egyszerre tud gyógyulni. A kettő felépülési ideje nagyon hasonló lesz.”
A magyar válogatott keretét az elmúlt időszakban több sérülés is sújtotta, ami Baráth szerint jelentősen megnehezítette a szakmai stáb helyzetét. A középpályás bízik benne, hogy novemberre ő és a többi hiányzó is ismét Marco Rossi rendelkezésére állhat.
„Sajnos nagyon sok sérült van most a keretben, sokan kidőltek, vagy el sem tudtak utazni a válogatotthoz. Ez megnehezítette a szövetségi kapitány és a stáb dolgát. Reméljük, mindenki minél hamarabb felépül, és a következő, novemberi összetartáson már számíthat rájuk a szakmai stáb. Nekem is ez a célom: minél gyorsabban felépülni, visszakerülni a meccsritmusba, és azért dolgozni, hogy ismét meghívást kapjak.”
Baráth szerint a magyar válogatottnak az eddigi nehézségek ellenére egyértelmű céllal kell nekivágnia a következő két Nemzetek Ligája-mérkőzésnek.
„Remélhetőleg az előttünk álló két meccsen a szerencse is mellénk áll végre. Mindegy, milyen játékkal, de a győzelemnek kell lennie a célnak mindkét mérkőzésen.”









