A páston remek, meteorológusnak is kiváló

– A koblenzi szereplésem egyértelműen bizonyítja, hogy nekem jót tett a korai kezdés. Korábban, amikor mi csak a program végén léptünk pástra, lelkileg elfáradtam abban, hogy napokon át szurkoltam a többieknek, láttam mások kiesését, kudarcát. Egy éve jól szerepeltem, remélem, az idén is így lesz – mondja Bernáth Zoltán tanítványa.
– Megvan rá az esélye?
– Vívásban minden megtörténhet, de ha a külső körülményeket nézem, akkor reménykedhetek valami hasonló eredményben. Tavaly is ugyanolyan gyenge idény után vágtam neki az Eb-nek, mint most, amikor csak egyetlen Világkupa-döntős helyet tudtam elcsípni. Igaz, tavaly sérülés miatt nem tudtam hozni a formám, most meg a bojkottok miatt lehetőség sem volt a versenyzésre.
– Ha már szóba hozta a sérülését, rendbe jött már a focizáskor eltörött hüvelykujja?
– Nem, és már nem is lesz olyan, mint volt. Víváskor néha belehasít a fájdalom, alig bírom tartani vele a tőrt. No és az időváltozásokat is nagyon megérzem. Ha jön a hideg idő, meteorológusnak is elmehetnék, olyan jó prognózist tudok adni.
– Az Eb-vel kapcsolatban vállalkozna jóslásra?
– Egyéniben megint szeretnék érmes lenni. Reményt ad, hogy az egy hete rendezett New York-i Világkupán a végén már egész jól vívtam. Az egyéniben még "elszálltam”, de a csapatversenyen már elkaptam a fonalat, élveztem a vívást. Ezt a formát kell átmenteni a jövő keddre. Hogy csapatban mi lesz? Némileg egyszerűsödött a helyzetünk, mert az olaszok, akik tavaly a döntőben legyőztek minket, azt mondták New Yorkban, hogy az Eb-n lehetőséget adnak a fiataloknak, ezért két legjobbjuk, az olimpiai és világbajnok Vezzali és Trillini nem lesz ott Moszkvában. Persze erős ellenfélben nem lesz hiány. A románokról nem szabad elfeledkezni, és az oroszokról sem. New Yorkban ők nyertek, ráadásul az Eb-n a hazai pást is őket segíti majd.
– Moszkvában a versenyeket megelőzi az európai szövetség kongresszusa, amelyen a női tőrcsapatverseny olimpiai sorsáról is szó lesz. Mennyire zavarta meg önöket ez a felemás idény, nem üt-e majd vissza, hogy kevesebb versenyük volt, mint máskor?
– Az, hogy kevesebbet vívtunk, nem akkora gond, mint a lelki terhek elviselése. A hangulatunk a nemzetközi szövetség áprilisi döntése óta nem volt túl jó, úgy kellett készülnünk, hogy azt sem tudtuk, utazunk-e a versenyekre. Előfordult, hogy mi magunk döntöttünk a bojkott mellett, de valahogy jelezni akartuk, hogy a vezetők nem tehetnek azt, amit akarnak. Hogy megmentsük az olimpiai szereplésünket, fel kellett áldozni néhány idei Világkupát. Az augusztusi világbajnokságon kiderül, volt-e értelme a tiltakozásunknak.