A Tour de France első magyarja a következőket mondta a verseny hetedik napjáról:
"Igazán kalandosra sikeredett a szerda esténk, egy férfi ugyanis a reimsi szállodában valahogyan bejutott Oscar Freire szobájába, ám szerencsére idejében észrevettük. A társaim közül látták, amikor a lépcsőházon keresztül próbált meg elmenekülni, pechére ott éppen egy olyan ajtót próbált meg kinyitni, amelyik elindította a riasztót. Addigra mi már telefonáltunk a portára, hogy ne engedjék ki a tolvajt, akit aztán a kijáratnál sikerült elkapni, úgyhogy végül is nem tudott elvinni semmit sem. Sajnos előfordul ilyesmi is a kerékpárosokkal egy-egy ilyen versenyen…Az ötödik szakasz során végig elég erősen ment a mezőny, s az etap első részében a szökéseket sem nagyon engedték el. Így jártunk mi is, sikerült bekerülnöm egy nagyobb csoportba, de talán az lehetett a baj, hogy túl sokan voltunk, ráadásul az összetettben csatázó amerikai US Postalból és a spanyol ONCE-ból, sőt, még a német Telekomból is volt elöl egy-egy versenyző, úgyhogy a mezőny ezt sem engedte el. Utána újra előre álltam, úgy gondoltam, ha szökést provokálok, esetleg csatlakozni fog hozzám valaki, de éppen akkor értünk a frissítőhöz, ráadásul a tempó is erős volt, nem jártam sikerrel. Sokkal szerencsésebbek voltak azok, akik a frissítő után lógtak meg, Kirsipuuék szökése megfelelt valamenynyi csapatnak, egyiknek sem sértették az érdekeit. A hajrára a sprinterek csapatai megpróbálták befogni őket, de most egy kicsit későn kezdték el az üldözést.Péntektől a Mapei-Quick Stepből már csak nyolcan folytatjuk a versenyt, a belga Tom Steels feladta, már a prológon sem érezte túl jól magát, s azóta sem jött rendbe, így pedig nincs értelme folytatni. Nem tudom, hogy mennyiben befolyásolta volna a csapatidőfutam eredményünket, ha egy nappal korábban kiszáll, de azt hiszem, ezzel így utólag már nem is érdemes foglalkozni.Én továbbra is jól érzem magam, jó erőben vagyok, az ötödik szakaszon is megvolt bennem a szándék, hogy egy jó lehetőséget kihasználjak, s ha pénteken úgy alakul, talán ismét megpróbálom. De újra hozzáteszem, az most a legfontosabb számomra, hogy jól be tudjam osztani az erőmet, mert egészen Párizsig el akarok jutni. Nagyon sokat segítenek egy ilyen nehéz verseny közben a szurkolók is, már láttam magyar szurkolókat is egy-egy szakaszon, sajnos éppen menet közben, így nem tudtam megköszönni nekik, de a franciaországi Besanconból is eljöttek a fan club tagjai, a prológon és a csapatidőfutamon is szurkoltak nekem. Kár, hogy a hétfői időfutamot olyan messze, az óceán partján rendezik…”
Legfrissebb hírek
