Nyerni és szórakoztatni kell

Ezzel a személyi állománnyal a Bayern München bajnok lesz – hangzik a Kicker című szaklap prognózisa a 2002–3-as idényre. Nehéz vitába szállni ezzel a kijelentéssel, mert tény: a papírforma a bajorok elsőségét ígéri. Azét a csapatét, amely 1999 és 2001 között rendre megnyerte a Bundesligát, a tavasszal azonban – első német együttesként sikerült volna neki – nem tudta begyűjteni sorozatban negyedszer az aranyérmet, mi több, csak a dobogó alsó fokára tudott felosonni. Most viszont a szakértők szerint minden adva van az újbóli koronázáshoz.Talán először ne is azokat az érveket nézzük, amelyek a "bőrnadrágosok” mellett szólnak, hanem azokat, amelyek ellenük. Itt van mindjárt a sorsolás: a müncheniek ugyanott, Mönchengladbachban kezdenek, ahol egy éve, akkor 1–0-s vereséggel rajtoltak, majd az egész idényben hullámzóan teljesítettek. Vagy nézzük az utolsó fordulót. Jövő tavasszal a Schalke otthonában, Gelsenkirchenben zárnak, ott, ahol 1993-ban elbuktak egy biztosnak hitt bajnoki címet. Az Erich Ribbeck vezette társulat egy 3–3-as döntetlen miatt a Werder Bremen mögé szorult.
A felkészülés sem volt zökkenőmentes, lévén a játékosok három fázisban kapcsolódtak be a munkába. A világbajnokságot kihagyók kezdték, majd jöttek a vb-ről idejekorán hazatérők (Sagnol, Lizarazu, Santa Cruz, Hargreaves, a Kovac fivérek) végül a világbajnoki ezüstérmesek Kahn, Ballack, Linke, Jeremies, Zickler). Hitzfeld legfeljebb két hétig tudott a teljes kerettel gyakorolni… Ráadásul kérdés, hogy egyes játékosok mennyire tudnak megbarátkozni egy számukra új helyzettel. A két francia, Sagnol és Lizarazu miként viseli a vb-kudarcot, illetve az ezzel járó tekintélyvesztést? Ballack mennyire és mikorra tanul bele a vezéri szerepbe? A nagy sikerek ellen már-már szérumot kapó Zé Roberto hogyan barátkozik meg az eredménykényszerrel? A csapatkapitány-helyettessé előlépő Elber képes lesz-e elviselni a növekvő felelősséget? Agyonnyomja-e Kahnt, hogy most már mindenki csak szuperprodukciót hajlandó elfogadni tőle?

Hozzávetőlegesen ennyi szól a Bayern ellen. Elenyészően kevés indok a másik oldalon állókkal szemben! Vegyük csak az erősítéseket: a futballgazdasági válság közepette a rekordbajnok nem átallott csaknem 25 millió eurót befektetni a piacon, és ezért három klasszist vásárolni. Zé Roberto, Ballack és Deisler meghatározó tagja lehet az együttesnek, igaz, egyelőre csak előbbi kettő játszhat, utóbbit térdsérülése egy ideig még a partvonalon kívül tartja. Ballacknak kell kézbe vennie az Effenberg távozásával gazdátlanná váló karmesteri pálcát (Hargreaves bármikor besegíthet), emellett a második sorból érkezve gólokat kell lőnie (az elmúlt évadban tizenhétig jutott a Leverkusenben, több mint kétszer annyit termelt, mint a Bayern teljes középpályássora!), az asszisztkirály, a futball alapjait mezítláb elsajátító brazilnak az előkészítés mellett a góllövés is feladata lesz, míg Deislernek végre ígéretből sztárrá kell(ene) válnia.
"Ez minden idők legerősebb Bayernje” – mondta a keretről Kalle Rummenigge, a klubot működtető rt. első embere. A volt világklasszis csatár sok nagy müncheni csapatot látott, többen játszott is, így mindenképpen illik hitelt adni a szavainak. Látta – sőt, a keretében már ott is volt – az 1974-es csapatot, amelyet Udo Lattek gardírozott, és amelyben többek között Maier, Beckenbauer vagy Breitner játszott, és mégis azt tartja, a jelenlegi a legjobb. Lehet, hogy csak PR-fogás vagy puszta szólam, valamit azonban feltétlenül érdemes kiemelni: amíg 28 éve Lattek 13 nemzetközi klasszis közül válogathatott, addig most Ottmar Hitzfeld több mint húsz közül mazsolázhat.

"Az edző összes kívánságát teljesítettük, most már nincs helye mellébeszélésnek. Várjuk az eredményeket” – üzente a szakvezetőnek Uli Hoeness menedzser. Tény, Hitzfeld megkapott mindenkit – helyesebben majdnem mindenkit, mert középső védőt eddig nem sikerült venni –, de azért ebből az anyagból csapatot is kell gyúrni. A Bayern esetében állandó kezdőcsapatról biztosan nem beszélhetünk, mert a mester idejekorán jelezte: újfent használja kedvenc rendszerét, a játékosok folyamatos cserélgetésére alapuló rotációs szisztémát. Lesznek ugyan bérelt helyek – az előző idényben 25 kapott góllal és 19 shutouttal egyaránt klubrekordot felállító Kahnnak például nem kell remegnie a posztjáért –, de Hitzfeld fenn akarja tartani a versenyhelyzetet.
A játékstílusban ugyanakkor biztosan lesz változás. Most már nem kell mindenkinek minden labdával Effenberget keresnie, a csapatjáték felgyorsulhat, és Zé Roberto, valamint Deisler bevetésével a szélsőjáték is sokkal aktívabb lehet. "Egyszerre akarok szép és eredményes futballt látni” – adta ki ezzel kapcsolatban az ukázt Franz Beckenbauer klubelnök.
Alighanem teljesül az óhaja.