Kiss Balázs elégedett

Több remek magyar eredmény is született az elmúlt napokban a kontinensen. A legfigyelemreméltóbbat Kiss Balázs érte el kalapácsvetésben. Olimpiai bajnokunk 79.86 méteres eredménnyel diadalmaskodott a németországi Königs Wusterhausenben. Az augusztusi müncheni Eb negyedik helyezettje ugyancsak neves ellenfeleket utasított maga mögé.– Nagyon értékes győzelem ez, több okból is – mondja Kiss Balázs. – Először is tudni kell, hogy ezen a versenyen mindig rosszak a körülmények. Rendre rossz szögben állítják fel a szektort, és a dobókör is nagyon lassú. Ráadásul két nappal korábbra hozták a versenyt, így nem voltam tökéletes állapotban, ugyanis előtte csináltam egy nagyon kemény erősítőedzést, amit még jócskán éreztem a versenyen is. – Ennek ellenére vagy ezzel együtt is háromszor jutott 79 méter fölé.– Ez nagy dolog volt, ráadásul utoljára értem el a legjobbamat, úgyhogy végig "haraptam”. – Mire lehet elég ez az eredmény a szezon hátralévő részét illetően?– Csak két versenyem van már, a két hét múlva sorra kerülő Grand Prix-döntő és utána egy jokohamai viadal. Ebből az első fontos. De az nem érdekes, hogy számszerűen mit érek majd el Párizsban. Ott csak a helyezés számít. Remélem, hogy sikerül minél előrébb végezni. A japán meghívás már csak ráadás. Murofusi Kodzsi invitált bennünket Gécsek Tibivel. Mi szívesen megyünk, hiszen vele nagyon jó a kapcsolatunk. Mint nyilván sokan tudják, neki magyar az édesanyja, úgyhogy nagyon szeret nálunk lenni. Szinte természetes, hogy mi is megyünk hozzá. Padovában egy második és egy harmadik hely jutott a mieinknek. Molnár Krisztina a rúdugrás világcsúcstartója, Stacy Dragila mögött szerezte meg az ezüstérmet, míg 800 méteren Varga Judit lett harmadik. – Krisztina, ön tartja kiváló formáját!– Én is annak örülök, hogy nagyon stabil vagyok. Hiszen az Európa-bajnokság után Poznanban beállítottam a 445-ös országos csúcsomat. Igaz, hogy Londonban húsz centivel kisebb jött csak össze, de utána Roveretóban és most is 432-vel lettem ezüstérmes. – Ráadásul jó ellenfeleket előzött meg!
– Főként Roveretóban, ahol ott volt Grigorieva, Beljakova, Rysich és Sauer is. De most sem panaszkodhatom. A legjobb öt ugrásom átlaga 442.9 centiméter, és ebben az esztendőben egyszer sem ugrottam 420-at, vagy kisebbet.
– Minek köszönhető ez a minőségi ugrás?
– Csak a rúdugrásra tudtam koncentrálni, hiszen úgy döntöttem, hogy felhagyok a munkával. Ez bejött.
– Meg lehet vonni ennek az évnek a mérlegét?
– Még nem szeretném. Pszichésen nagyon jót tenne, ha sikerülne átugranom a 450 centis magasságot. Érzem, hogy bennem van. Ez a jövő évi versenymeghívásoknál már kamatozna.
– Azért idén sem kellett sokat győzködni a versenymenedzsereket egy-egy meghívásért!
– Ez igaz, hiszen tizenhat szabadtéri viadalom volt eddig. De még nem vagyok benne az első nyolcban, akit rögtön először hívnak. Ehhez öt helyet kell előrelépnem. Akkor a Golden League-versenyeken is biztosan rajthoz állhatok. Ez pedig sokat segíthet, hogy ne csak az Európa-bajnokságon legyek döntős, hanem a jövő évi vébén is.
Varga Judit már nem volt ennyire feldobva a 2:02.03-as 800 méterétől és a harmadik helyétől.
– Rettenetesen fáradt vagyok. Az Európa-bajnokság rendkívül sokat kivett belőlem, hiszen Münchenben mindent kiadtam magamból.
– Utána még volt egy nagyon jó futása.
– Zürichben még vitt a lendület. De most már szinte fáj a gyors futás.
– Ennek ellenére még van programja.
– A Grand Prix-döntő. Odáig még kibírom valahogy, de utána elmegyek egy kicsit pihenni.
– Hosszú volt ez az idény. Számított rá, hogy még szeptemberben is a csúcson kell majd lennie?
– Ez eszembe sem jutott. Csak két konkrét célom volt. A nyolcszáz méteres országos csúcs megdöntése, és az athéni olimpiai kiküldetés megszerzése.
– Még egyik sem sikerült.
– Athénre még várnom kell két évet, a rekordra nem szeretnék addig. Most is azért mentem Padovába, de mint mondtam, nagyon fáradt vagyok, úgyhogy ezúttal nem jártam sikerrel.
– Viszont ott van önnek az ezerötszáz rekordja és az egész idei kiváló szereplése.
– Így van, úgyhogy nem panaszkodom, inkább összeszorított fogakkal készülök Párizsra. Aztán ha kipihenem magam egy pár hét alatt, úgyis megint hiányozni fognak a kemény edzések. Hiszen a futás az életem, egyszerűen imádom.