Farkas Zoltán: a múlt kötelez

Ha feltennénk a kérdést, az elmúlt két évben ki volt Ritter Árpád mellett a fogásnem legeredményesebb hazai versenyzője, kevesen vágnák rá a választ: Farkas Zoltán. Pedig a BVSC menője a sydneyi olimpia óta minden világversenyen pontszerző helyen végzett, sőt, a tavalyi, szófiai világbajnokságon a magyar csapat legeredményesebbjeként az elődöntőig menetelt, míg a kontinensbajnokságokon a hatba jutott – tavaszszal Bakiban például a vb-ezüstérmes bolgár Kocsev legyűrésével. Nem meglepő tehát, ha Gulyás István szakágvezető nem is annyira titkon reméli, hogy tanítványa Teheránban is kitesz magáért.
"Természetesen egy kis szerencsére is szüksége lenne – mondta a fogásnem első embere –, hiszen van a súlycsoportjában három-négy igencsak komoly rivális, akik még túl nagy falatnak bizonyulnának a számára. A többiekkel azonban felveszi a versenyt, főleg azóta, hogy sokkal magabiztosabbá vált a lenti munkája. És persze az sem lényegtelen, hogy rengeteget oldódtak a gátlásai, lassan tényleg elhiszi, van keresnivalója.”
Valamiféle hasonló utat szeretne bejárni Aubéli Ottó is, akinek azonban még bele kell erősödnie a nemzetközi élmezőnybe. A csepeli ugyanis csak másfél éve próbálkozik a legnehezebbek között – a Sydney után visszavonult Gombos Zsolt által hagyott űrt hivatott betölteni –, korábban Farkas legnagyobb riválisaként a 97 kilósokat riogatta. Premierje egyébként kiválóan sikerült a legnagyobbak között, hiszen a körcsarnokbeli Eb-n a negyedik helyig robogott előre, azóta viszont nincs szerencséje a sorsolásokkal, a baki kontinensbajnokságon például az olimpiai, világ- és Európa-bajnok orosz Muszulbesszel került egy csoportba.
"Ottó lassan beleerősödik a mezőnybe – állította Gulyás. – Nála egyébként az elsődleges cél, hogy a jövő évi olimpiai kvalifikációs vébén jól szerepeljen, és ez a munkáját és hozzáállását látva, reményteljesnek tűnik. Persze, Iránba sem turistának utazik, ám nem lenne hátrány, ha négy-öt nemzetközi versennyel több lenne a háta mögött, mert talán a legfőbb hiányossága a rutintalanság. Ha ezt sikerül leküzdenie, kellemes meglepetést okozhat. A súlycsoport felét ugyanis már csukott szemmel is elverné…”