Az édesapa nyomdokain jár

Csak novemberben tölti be 18. életévét, de már elmondhatja magáról, hogy az idegenlégiósok táborába lépett. Az egyik legtehetségesebbnek tartott magyar röplabdázó, ifjabb Grózer György a Kométa-Kaposvár hétszeres bajnok és hétszeres kupagyőztes együttesénél töltötte az elmúlt idényt, a nyári szünetben pedig igent mondott a német első osztályba most visszakerült Moerser SC hívó szavára. A pontosan két méter magasra nőtt játékos korábban hat évig erősítette a Vasas utánpótlását, majd két évet töltött el Dunaújvárosban, és tavaly nyáron igazolta a kaposvári egyesület. Grózer kulcsembernek számított a korosztályos válogatottakban, és talán várható volt, hogy előbb-utóbb külföldön folytatja – de hogy már 17 évesen…–Három évre írtam alá a németekhez, miután júniusban sikerült a próbajátékom – kezdte ifjabb Grózer György. – Az egyesület vezetői elégedettek voltak velem, és ígéretük szerint a kezdőcsapatban számítanak rám. Az elmúlt időszakban egyébként kicserélődött a Moers játékoskerete: rajtam kívül szlovák, holland és jugoszláv játékosuk is van, és holland az edző. – A németek mellett Belgiumból is kereste két csapat. Mikor figyeltek fel önre, és miért éppen a Moers ajánlatára bólintott rá?– Az év elején, amikor a Kométa csapatával az Élcsapatok Kupája negyeddöntőjében a belga Roeselare ellen mérkőztünk, többen is láttak. Hála Istennek, jól ment a játék. Elsősorban a nyelv miatt döntöttem a németek mellett: annak idején, amikor édesapám külföldön játszott, öt évig éltünk ebben az országban, így sikerült megtanulnom németül. Régi álmom volt, hogy egyszer játékosként visszatérjek ide. – Nem érzi korainak a külföldi szerződést?– Nem, mert úgy gondolom, hogy itthon már nem tudok igazán érvényesülni. A német bajnokság erősebb, több lesz a mérkőzés, és ahogy említettem, nem csereként, hanem kezdőemberként számítanak rám. Akikkel beszéltem az elmúlt hetekben, egyöntetűen támogatták a döntésemet. – Milyen érzésekkel jött el Kaposvárról? – Eddigi pályafutásom egyik legnagyobb sikerét értem el, amikor megnyertük Kazincbarcikán a Magyar Kupát. Csak azt sajnáltam, hogy azon a tornán keveset játszottam. A bajnokság bronzmérkőzésein kaptam igazán sok lehetőséget, és remélem, hogy nem okoztam csalódást senkinek. Demeter György vezetőedzőnek nagyon sokat köszönhetek, általa a játék minden elemében sikerült fejlődnöm. A csapat tagjai elfogadtak, Geiger András személyében pedig egy igazi barátot is szereztem. Azaz: fájó szívvel költöztem el Kaposvárról, de ilyen a sportolók élete!– Hogy fogadta a család a döntését?– Édesapámnak (a 70-szeres magyar és sokszoros német válogatott Grózer György – a szerk.) nem volt része abban, hogy Németországba szerződtem, bár korábban ő is játszott ebben a csapatban, sőt CEV-kupát is nyert vele. Mindenképpen szeretnék új életet kezdeni, és saját magam szeretném megoldani a felvetődő problémákat. Biztosan nem lesz könnyű az első pár hónap, de bízom magamban.A kaposvári klub röplabdázói közül 1994-ben Kántor Sándor szerződött Németországba, és az ASV Dachau együttesével ért el sikereket (például második helyezést a Bajnokok Ligájában), 2000-ben Koch Róbert került a Bundesligába, és a Friedrichshafen színeiben – Kántorhoz hasonlóan – szintén bajnok és kupagyőztes lett. Ma már egyikük sem játszik a németeknél, de saját bevallásuk szerint is sokat fejlődtek az ott eltöltött évek alatt, és a válogatott alapembereinek számítanak. Ha ifjabb Grózer is ezt az utat járja be, akkor elmondhatja magáról, hogy 2002 nyarán igazán jó döntést hozott.