Kemény erőpróbák előtt

San Marino Lengyelországot, míg Lettország a háromkoronás tizenegyet, azaz Svédországot látta vendégül.
Ahogy a sorsolás óta minden esetben, úgy Gellei Imre szövetségi kapitány segítői ezúttal is ott voltak az ellenfelek találkozóin: meglesték az ellenlábasokat. Rövid összefoglalónkban az ő beszámolóikból szemezgettünk.
Október 12-én Stockholmban kezdi meg az Eb-selejtezősorozatot nemzeti tizenegyünk. A nehéznél is nehezebb találkozó vár a mieinkre, hiszen feltételezhető, hogy a meglepetésre Rigában pontokat vesztő svédek ellenünk próbálják meg helyreállítani némileg megkopott renoméjukat.
"Remek hangulatban egy láthatóan feldobott lett gárda fogadta a svédeket – fogalmazott a rigai lelátón helyet foglaló Tajti József, az MLSZ szakmai és edzőképző központjának vezető instruktora. – A végig fegyelmezetten játszó hazai együttessel nem bírt a kreatív labdarúgók hiányában feltűnően egysíkú futballt játszó svéd válogatott. A lettek alaposan megszervezték a védekezésüket, amely olyannyira jól működött, hogy a vendégek tulajdonképpen igazi gólhelyzet nélkül fejezték be a meccset. Ha akár csak Fredrik Ljungberg visszatér közéjük, egészen más produkcióra képesek. Szinte hihetetlen, de az olyan kiemelkedő tudású, improvizatív labdarúgók, mint a már említett Ljungberg vagy a válogatottól visszavonult Henrik Larsson nélkül a svédek nyomokban sem emlékeztetnek a vébén látott csapatra. Úgy hiszem, a lettek csaknem a maximumot hozták ki magukból, két csatáruk, Pahars és Verpakovskis nagyon gyors, remekül cselez és erőszakos. Megbízható pontja a gárdának a kapus Kolinko, a Crystal Palace játékosa, és a középső védő, Stepanovs. Feltűnt, hogy a svédek fizikálisan és mentálisan jóval erősebbek voltak a házigazdáknál, az utolsó negyedórában beszorították a letteket, de mint mondottam, helyzetig sem jutottak. Összességében nem várt eredmény született, de ez csak azok számára volt meglepetés, akik nem látták a találkozót. Más szóval, kemény ellenfél lesz mind a két válogatott.”
A miniállam labdarúgóinak selejtezőbeli debütálásán Hegedűs Gábor, az MLSZ edzőbizottságának tagja, Hajdú-Bihar megyei instruktor volt a megbízott "kém”.
"Nemcsak a mérkőzést, hanem a két együttes előző napi tréningjét is megtekintettem – osztotta meg velünk tapasztalatait Hegedűs Gábor. – A házigazdák a védelmük megszervezésére helyezték a hangsúlyt az edzésen. Olyan játékra készültek, amelynek a lényegét a legcélravezetőbb területvédekezési szisztéma adja. Ezt a gyakorláson kilenc mezőnyjátékossal erőltették, azaz csak az egy szem támadójuk nem kapott védekezési feladatokat. Velük szemben a lengyelek sokpasszos futballra készültek, amelynek monotonságát egy-egy hosszú indítással, gyors szélsőjátékkal próbálták megtörni. A találkozón pontosan a pénteken látottakkal találkoztam. San Marino öt–négy–egyes formációban állt Olisadebéék útjába, meglehetős sikerrel, hiszen egészen a hetvenötödik percig tartani tudta a nulla–nullát. Beágyazták magukat a kapujuk előterébe, és tényleg kilenc emberrel védekeztek, úgy, hogy ez a kilenc szinte a felezővonalat sem lépte át. Szinte minden esetben két védő jutott egy lengyel támadóra. Ha megszerezték a labdát, nem sokat törődtek támadásépítéssel, «el a kaputól!» jelszóval futballoztak. Amennyiben a kivágott labda megtalálta Andrea Selvát, az egy szem támadójukat, életbe lépett a második számú taktikájuk. A csatárnak, aki megjegyzem, nagyon jól játszott, minél közelebb kellett férkőznie Kowalewski kapujához, és szabadrúgást kellett kiharcolnia, amiből aztán vagy kapura vagy az elé lehetett küldeni a labdát. Meglepetésemre Zbigniew Boniek tanítványai lefeküdtek az ellenfélnek, azaz sokat és feleslegesen járatták saját térfelükön a labdát, nem használták ki a széleket, nem vállalkoztak egy az egyben, pedig egyénileg sokkal jobbak voltak a vendéglátóknál, ez pedig roppant módon megnehezítette a dolgukat. Közülük csak Olisadebe és a csereként beállt Dawidowski dicsérhető. Utóbbi új színt hozott a lengyelek játékába, tulajdonképpen ő nyerte meg nekik a meccset. A lengyel ezzel együtt egységes, jó gárda, ellenünk biztosan másként fog játszani. San Marino? A széleken kell őket megfognunk! Minél hamarabb lőjük az első gólt, annál könnyebb dolgunk lesz. Ez, persze csak így, elmondva ilyen egyszerű. A gyakorlatban kissé bonyolultabb lesz.”