Kovács Béláról régen lehetett hallani. Persze a középpályás nem is volt különösebben szem előtt, miután a nyáron nem akarta meghosszabbítani a Kispesten lejáró szerződését, s inkább a finn első ligába igazolt. Kilenc meccset játszott a VTS Vaasa csapatában, s bár ez idő alatt két gólt szerzett, és háromszor is megválasztották a mezőny legjobbjának, együttese végül nem tudta megőrizni élvonalbeli tagságát.
– Hajszálon múlt a bentmaradás, igaz?– Valóban – felelte Kovács Béla. – Az alapszakaszban a tizenkét csapatos bajnokságban az utolsó előtti helyen végeztünk, a rájátszásban pedig egy győzelem kellett volna a sikerhez, de csupán döntetlent játszottunk. Így a Vaasa kiesett.– Ez, ha jól sejtem, annyira nem törte le.– Dehogyisnem, hiszen szerettem volna segíteni az egyesületen. Noha végig tudtam, akármi történik, nem maradok Finnországban.– Most csapatot keres?– Ezt megoldja a menedzserem, Vörösbaranyi József, aki jelenleg éppen Németországban tárgyal az ügyemben. Törökországból, illetve német alacsonyabb osztályból vannak érdeklődők, de konkrétumokat egyelőre még én sem tudok mondani. Mindenesetre a játékjogom az én tulajdonomban van, és mivel egy klubnál sincs élő szerződésem, a szabályok szerint bármikor igazolható vagyok. Akár már holnap is lehet új csapatom, persze nem esem kétségbe, ha nem így lesz. A lényeg, hogy nem kell majd hónapokat kihagynom. Legalábbis remélem, hogy nem.– A Honvéd nagy bajban van, nem merült fel, hogy visszatér a Bozsik-stadionba?– Engem nem kerestek meg. Sajnálom a Kispestet, de én most elsősorban külföldre mennék. A finnországi kalandot rövid, ám tanulságos állomásnak tekintem a pályafutásomban, egy lépcsőfoknak, ahonnan szeretnék továbblépni. Úgy vagyok vele, Magyarországon ráérek még futballozni.
Legfrissebb hírek
