Verseny a sportlapban

Ugyanakkor a pesszimisták szerint a két ország közös pályázata esélytelen, és a két elnök, illetve stáb tagjai csak azért nyilatkoznak ilyen optimistán, mert a pozíciójuk veszélybe került a válogatott csapatok gyenge szereplése miatt. A délszlávok optimizmusa azon alapszik, hogy a régióban Eb-rendezés során stabilizálódna a politikai helyzet, és fölépülne a két ország infrastruktúrája, és ezt – szerintük – egész Európa támogatná. Az eddigi sporteseményeket amúgy is sikeresen szervezték meg, ezért van esély arra, hogy versenyezzenek az osztrák és svájci, valamint a skandinávok pályázatával, amelyek egyértelműen a legesélyesebbek.
A Sportske Novosti közel sem optimista a horvát és bosnyák közös pályázatot illetően. Az újság egy hónappal az UEFA nyoni december 12-ei döntése előtt elemezte a pályázók esélyeit, és osztályozta a hét kandidálást, méghozzá úgy, hogy azokat nyolc elemre bontotta. Öttől tízig osztályoztak a horvát kollégák, méghozzá azt követően, hogy konzultáltak az érintett országok újságíróival. Az így létrejött rangsor alapján csak két pályázat számít esélyesnek. Az osztrák és svájci közös pályázat 63 pontot kapott, a skandinávoké pedig 60 pontot, a harmadik helyen a skót és ír közös pályázat 55 ponttal még titkos esélyesként szerepelhet, a többiek viszont – a sportlap szerint – esélytelenek. A görög és török közös pályázat 49.5, az önálló magyar kandidálás 48.5, a horvát és bosnyák 46, az orosz pedig 42 pontot kapott.
Íme az osztályozott elemek:
1. A pályázó ország(ok) jelentősége a labdarúgás szempontjából (a klubok és a csapatok nemzetközi sikerei, a válogatott UEFA-rangsoron elért helyezése). Ebben a kategóriában a skót és ír pályázatot találta a lap a tradíció szempontjából a legjobbaknak (7.5 osztályzat). Ausztria és Svájc 7-es osztályzatot kapott – különös jelentősége van annak, hogy az UEFA székhelye Nyonban található, és a döntést is ott hozzák majd meg… –, a többiek 6.5-öt.
2. Az ország(ok) nemzetközi jelentősége (politikai és társadalmi). Ebben a kategóriában is az osztrák és svájci, illetve a skandináv pályázat (8-as osztályzat) megelőzi a többieket. Magyarország csak 6-ost kapott.
3. Stadionok és az infrastruktúra. A skót és ír stadionok a legjobbak (8), majd következnek a skandináviai létesítmények (7), míg Ausztriában és Svájcban jövőre – Genf, Bern, Salzburg, Innsbruck –, illetve két év múlva – Zürich, Klagenfurt – befejezik az új stadionokat. Bécsben és Baselban már készek az új stadionok, éppen ezért a svájci és osztrák pályázat 6.5 osztályzatot kapott. Magyarország az oroszokkal és a horvátokkal csak 5-öst.
4. Szállodák és elszállásolás. Itt is fölényesen nyertek az osztrákok (9) a skandinávok (8) előtt, míg Magyarország Horvátországgal együtt (6) az oroszokat előzte meg.
5. Forgalom (repterek, utak, hajóforgalom). Ismét Ausztria (9) a legjobb, Magyarország (7) a skótokkal és a skandinávokkal a második helyen áll (amúgy előny a magyar pályázatban, hogy a két központ közötti legnagyobb távolság mindössze 430 kilométer).
6. Tapasztalat. A skandinávok nyertek ezt az elemet illetően (7.5 osztályzat), hiszen Svédország 1958-ban vb-t, 1992-ben Eb-t rendezett, ám Magyarország ezen a téren az esélytelenek között szerepel (5-ös osztályzattal).
7. Turizmus, idegenforgalom. Ebben a kategóriában ismét az osztrákok nyertek (9) a skandinávok (8.5) előtt. Magyarország (7) a harmadik helyet kapta.
8. Biztonság. Az egyik legfontosabb elem lehet a házigazda megválasztása szempontjából, főleg az utóbbi terrortámadások fényében. A görög és török viszony sem túl bizalomgerjesztő, sőt a boszniai események sem adnak okot a nyugalomra. Az osztrák és svájci, valamint a skandináv (8-8) pályázat mögött a magyar (7) a harmadik helyen áll, megelőzve a skót és ír jelölést.
Mindezek után Zágrábban szinte biztosra veszik, hogy az osztrákok egyetlen komoly ellenfele a skandináv pályázat lehet, míg a titkos esélyes skót és ír pályázat mellett a többi pályázónak nincs esélye.
Megkeresésünkre Szöllősi György, az MLSZ sajtófőnöke elmondta: mi magunk ennél lényegesen jobbnak tartjuk az esélyeinket, részint azért, mert a felsorolt szempontok mindegyikében a legjobbak között vagyunk vagy leszünk 2006-ra, amikorra az UEFA ezt megkívánja. Létezik azonban egy sor más fontos szempont is, amelyek viszont mellettünk dönthetnek. Ilyen például a kis távolság a helyszínek között, a földrajzi közelség Európa minden régiója számára, a leendő EU-tagságunk, a futballfejlesztési programjaink. A horvát lap öszszeállítása feltétlenül érdekes, de nem feltétlen van összhangban az UEFA végrehajtó bizottságának decemberi döntésével, amelyre reményeink szerint lényegesen jobb helyre rangsorol majd bennünket.