Stark Athénról álmodik

Márciusban reménykedve indult el a katari Világkupára Stark Tibor. A Tatabányai SC kétszeres olimpiai nyolcadik helyezettje Dohában egy szerencsétlenül elvégzett szakítógyakorlat következtében súlyosan megsérült. A sportoló könyökét csak a hazaérkezést követően műthették meg, addig Stark Tibor élete legkínosabb napjait élte meg.
"Soha senkinek nem kívánom azt a szenvedést és azt a bizonytalanságot, ami akkor bennem munkált – emlékezett vissza a márciusi napokra a tavalyi, törökországi vb ötödik helyezettje. – Sokáig nem volt biztos az sem, hogy egyáltalán a sport közelében maradok, ezért rendkívül el voltam keseredve. Noha azonnal megműtötték a kificamodott könyököm, a sérülés nagyon lassan javult, sőt később újabb beavatkozásra volt szükség. Az eltelt hónapokban reménytelenül tengettem napjaimat, már-már feladtam, hogy visszakerüljek az olimpiai csapatba. Igaz, Sydney után úgy döntöttem, több olimpián nem veszek részt, csapattársaim és a válogatott vezetői biztosítottak arról, hogy számítanak rám. Én pedig tovább gürcöltem, hogy igenis ott legyek Athénban, életem negyedik olimpiáján.”
A sérülést követően először, október végén újra edzésbe állt a nyolcszoros magyar bajnok ólomsúlyú emelő. Tervei között szerepel, hogy – noha nem valószínű, hogy javíthat országos csúcsán, a 425 kilogrammos összetett teljesítményen – a negyedik olimpiáján is részt vesz. Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) elnöke és Zsuga Imre, a magyar válogatott szövetségi kapitánya is biztatta a Tarjánban élő sportembert.
"Nagyon jóleső gesztus volt, amikor a sportág elöljárói tudatták velem, továbbra is számítanak rám a magyar válogatott keretben – folytatta Stark. – Van mit behoznom, ezért edzőtáborba vonulok, hogy a jövő évi versenyeken már teljes erőbedobással tudjak küzdeni az athéni részvételért. Aki ismer, tudja, hogy mindent megteszek az olimpiai csapatért és a tagságért, és ebben, remélem, nem akadályoz meg több sérülés. Akkor lennék igazán boldog, ha valóban eljutnék a negyedik olimpiámra, amelyen talán nem lesz olyan kemény a mezőny, mint Sydneyben. Igazából már most is boldog lehetek, hiszen úgy érzem, meggyógyult a kificamodott könyököm, és rendeződtek körülöttem a viszonyok.”