Selypig már eljutottak

Egészen 2001 őszéig, amikor is a hűtőgépgyár illetékességébe tartozó Lehel Sport Kht. vezetősége úgy döntött, a továbbiakban nem hajlandó üzemeltetni a teljesen elavult, veszteséges létesítményt.
"Jég – csak a hűtőgépben” – írtunk nekrológot a jászsági hokiról, melynek képviselői azonban nem hajlandóak belenyugodni, hogy szeretett sportáguk lekerült a hazai jégkorongtérképről. Néhány fanatikus például kispályás tornát szervezett január első hétvégéjére – műjég hiányában – a Zagyva holtágára. Pechükre az időjárás közbeszólt, a hőmérő higanyszála jóval tíz fok fölé kúszott, a csapatok így legfeljebb vízipólóban próbálhatták volna ki magukat, ám a szervezőkön a váratlan kánikula sem tudott kifogni: a résztvevőket buszra tessékelték, és meg sem álltak Selypig, ahol egy helyi vállalkozó által épített maszek (!) jégpályán már kezdődhetett is a torna.
"Tizenhat gárda nevezett az eseményre – mondta Dézsi Zoltán főszervező –, közülük kettő Újpestről érkezett, a többi az egykori berényi hokit reprezentálta. Itt voltak a hajdani bajnokcsapat játékosai – Bató, Balla, Bálint, Sipos, Csókási, Bugyi –, valamint a későbbi generációkból a megszűnés miatt csak ifi-, vagy serdülőcsapatig jutók.”
A háromfős alkalmi társulatok két, 11x17 méteres pályán csatáztak egymással a mindössze tizenötmillió forintból létesített, nagyjából fél hokipálya méretű területen – a létesítmény alácsövezéséhez szükséges kellékeket egy jászberényi cég szállította… –, a végső győzelmet a 3B nevű egylet szerezte meg – a fentebb már említett Balla, Bató, Bálint trió –, ám ezúttal az eredmény tényleg csak másodlagosnak számított.
Sokkal fontosabb volt viszont, hogy a rendezvényen tiszteletét tette Mesterházy Attila, a GYISM államtitkára, akinek a szervezők átnyújthatták azt a majd ezer aláírással nyomatékosított – a szignók két nap termései… – petíciót, mely a berényi jégpálya újjáélesztéséért íródott.
"Rendkívül biztatónak tűnt az államtitkár úr hozzáállása – folytatta Dézsi. – Ígéretet kaptunk, hogy a minisztériumban foglalkoznak az ügyünkkel, sőt, szóba került egy mobil jégpálya esetleges Jászberénybe telepítése is. Mivel a város egyéni országgyűlési képviselője, Gedei József is teljes mellszélességgel az ügy mellé állt, bizakodunk. Ha a város vezetése is hajlandóságot mutat, még ebben a ciklusban feléledhet a berényi hoki.”
A fentiekből kiderül, a szervezők szerint a döntés lényegében az önkormányzat kezében van, hiszen a GYISM felkarolja ügyüket.
"Ennyire azért nem egyszerű a helyzet – felelte megkeresésünkre Mesterházy Attila. – A minisztériumnak tényleg létezik egy sportlétesítmény-fejlesztési koncepciója, és ennek esetleg része lehet a jászberényi jégpálya. Természetesen a magam részéről támogatandónak tartom az ügyet, hiszen a hagyományok mellett a város lakosságának igénye is erőteljesen megmutatkozik, jó példa erre a petíció, melyet már továbbítottam is Jánosi György miniszter úrnak. Külön elbírálást azonban biztosan nem kap az ügy, különben is, nem a minisztérium jelöli ki az esetleges beruházások helyét, hanem az önkormányzatoknak kell rá pályázniuk, megfelelő önerő birtokában.”
A labda tehát visszakerült a másik térfélre, ám azt még jelenleg nem lehet tudni, dajkálgatják-e egy kicsit, vagy egyből visszabikázzák a feladónak.
"A városban egyértelmű óhaj mutatkozik, hogy rendezzük a jégpálya ügyét – tájékoztatott Magyar Levente, Jászberény polgármestere. – Jelenleg tárgyalásokat folytatunk a hűtőgépgyárral, hogy a cég sportlétesítményei milyen feltételek mellett kerülhetnének önkormányzati tulajdonba. Közel járunk a megegyezéshez, ám a következő lépések is ennek függvényei. Természetesen szeretnénk, ha ismét lenne jégpályánk, ám azt tudni kell, egy ilyen létesítménynek nemcsak a létrehozása, de a fenntartása is komoly összegekbe kerül…”
A fentiek ismeretében kissé túlzottnak tűnik tehát Dézsiék optimizmusa, miszerint a közeli jövőben saját pályájukon – kimondani is merész: jégcsarnokukban – rendezhetik meg hagyományosnak szánt tornájukat. Igaz, Selyp nincs is olyan messze…