Február 25. és 28. között a Városligeti Műjégpályán rendezik meg az AstraZeneca B-csoportos világbajnokságot, a magyar válogatott Fehéroroszország, Észtország, Kanada, az Egyesült Államok és Hollandia ellenében kísérli meg elcsípni az A-csoportba való feljutást jelentő első helyet, ami korántsem lesz egyszerű feladat.
Február elején Svédországban a legjobbak – Oroszország, Svédország, Norvégia, Finnország, Kazahsztán – már összemérték erejüket, s a világbajnokságok 1957 óta íródó történetében először nem Szovjetunió, Oroszország vagy Svédország, hanem Finnország nyert). Egyszerű összeadással megállapítható: mindössze tizenegy ország vesz részt az idei küzdelmekben. Azt is gondolhatnánk, gyermekcipőben járó sportágról van szó, de ez csak részben igaz. A bandy ugyanis egyes források szerint már a 13. században is létezett, 1875-ben lejátszották a világ első mérkőzését is, hol másutt, mint Angliában, ám a szigetországból eredő labdajátékok zömétől eltérően ez a sportág nem indult világhódító útjára.Állítólag 1875-ben Montrealba látogatott az angol Royal Rifles bandycsapata egy népszerűsítő, bemutató tornára. A kanadaiaknak gondjaik akadtak a furcsán pattogó parafalabdával. Szitkozódtak egy ideig, majd az egyik játékos dühösen előrántotta kését (talán indián vér csörgedezett ereiben…) és kivágott egy szeletet a labdából. Az angolok felsikítottak, de méltatlankodásuk ellenére a mérkőzés folytatódott – immáron koronggal. A sok közül egyik anekdota szerint így született meg a jégkorong, s talán ez a forrófejű mozzanat volt az, amely hosszú évtizedes háttérbe szorulásra kárhoztatta a jéglabdát.Habár már 1905-ben életre hívták a Budapesti Korcsolyázó Egylet bandyegyesületét, a jégkorong a második világháborúig fokozatosan kiszorította a jéglabdát, így például a magyar szövetség csak 1990-ben alakult meg. A küszöbön álló világbajnokság talán további lendületet ad egy századeleji, azóta elfeledett sportág újjászületésének.
Legfrissebb hírek
