Repülni fog, bár tart tőle

– Testileg és lelkileg is nagyon fáradt vagyok. Nem is a versenyzés, hanem az utazások és az átállások vették el az erőmet. Volt, hogy három héten belül háromszor váltottunk kontinenst. A lányok kiszámolták, hogy a héthetes sorozat alatt, amikor minden hét végén volt versenyünk, több időt töltöttünk a levegőben, mint itthon. Ráadásul nekem a repülés óriási stresszt jelent. Bevallom, félek. Az utolsó út maga volt a rémálom. Az Aeroflot egy régi gépével utaztunk Szentpétervárra, és ez igencsak megviselt – mondja kérdezés nélkül az említett viadalon bronzérmet szerző Mohamed.
– Árulja el, miért vállalta az ecsetelt tortúrát? Nem lett volna jobb a hét helyett csak egy-két versenyre elmenni?
– Nem tehettem meg. Egyrészt azért, mert hiába hitte már a vébé után mindenki biztosnak a kvótámat, utólag, visszatekintve az idényre, azt mondhatom, hogy nem így volt. Nagyon kiélezett volt a verseny, nyugodtan megelőzhettek volna többen is, és akkor kicsúszok a világranglista első nyolc helyezettje közül. De nemcsak magam miatt vállaltam ezt a sorozatot, hanem Varga Gabi miatt is, akit azzal segítettem, hogy legyőztem az ő helyezését veszélyeztető ellenfeleket. Egyébként ezt Knapek Edina is megtette…
– A hét versenyen ötször nyert bronzérmet, és csak kétszer nem került a nyolc közé. Bámulatos teljesítmény! De…
– Azt hiszem, tudom, mit akar kérdezni. Hogy miért nem lett legalább az egyik érem bronznál jobb, és hogy elégedett vagyok-e ezzel a teljesítménnyel. ---- – Eltalálta.
– Egyrészt nem vagyok elégedett, mert mindig nyerni szeretnék. Ráadásul Szentpéterváron egyetlen találaton múlt a fényesebb érem, ugyanis az elődöntőben tizenöt:tizennégyre kaptam ki Gruchalától. Ez a vereség bosszantott is. Másrészt pedig pozitívum, hogy mindig ott tudtam lenni az élmezőnyben, különösen ennyi utazás után. Sőt voltak olyan asszóim, amikor vert helyzetből is fordítani tudtam, szóval, a koncentrációval sem volt gond. Úgy látszik, a következő feladat az, hogy az elődöntő akadályát sikerrel vegyem. Volt olyan időszak, amikor állandóan a nyolc közé jutottam, de ott már nem tudtam nyerni, ezért mindig az ötödik-nyolcadik hely valamelyikén végeztem. Azt a határt átléptem, remélem, hamarosan a bronzot is csillogóbb éremre fogom váltani.
– Mivel a versenyidény csak májusban folytatódik, most egy hónapos szünet vár önre. Gondolom, csak pihenni fog, és messziről elkerüli Ferihegyet. ---- – Meg fog lepődni: már a jövő héten ismét repülőre ülök, és utazom Kanadába a barátomhoz, a párbajtőröző Laurie Shonghoz. Sajnos ő nem tudott kvótát szerezni, így az olimpián nem lehetünk együtt. Kanadában egyébként aktív pihenés vár rám, ha vívni nem is fogok, úszni és futni tudok. No és teleeszem magam tengeri herkentyűkkel, amiket imádok. Biztos, hogy felfrissülve, jó erőben érkezem majd vissza. Az olimpiáig hátralévő versenyeken pedig úgy akarok szerepelni, hogy a világranglista ötödik helyéről a harmadik-negyedikre lépjek előre, hogy Athénban még kedvezőbb ágra kerüljek.