Szerény bevétel az Eb-n

A tanulmány elkészítői szerint az 1998-ban rendezett világkiállítás sokkal nagyobb gazdasági fellendülést hozott Portugáliának. Hat évvel ezelőtt bruttó nemzeti össztermék (GDP) 0.3 százalékkal emelkedett az
EXPO hatására, míg a mostani torna az előrejelzések szerint csak 0.08 százalékos növekedést produkál majd. Az Eb-re hat új stadiont építettek, négyet teljesen átalakítottak, és a jelek szerint ezen kiadások ellentételezésére az országba érkező több mint 300 ezer látogató kiadásai (szállás, közlekedés, étkezés) nem produkálnak nagyobb hasznot.
Mindez a számok nyelvére lefordítva a következőképpen néz ki. 2001 és 2003 között az egyesületek, az állam és az önkormányzatok összesen 806.8 millió eurót költöttek a fent említett tíz létesítmény elkészítésére. Ez az összeg a mai gazdasági mutatók mellett Portugália GDP-jének a 0.7 százalékát jelenti, ám az építkezések időpontjában kerek 1 százalékot tett ki. A világkiállításra ugyanakkor 1.49 milliárd eurót költöttek a portugálok, meglehet, azt a pénzt négy év alatt (1994 és 1998 között) fektették be a gazdaságba. Így persze nehezebb megbecsülni, hogy az adott időszak pénzügyi mutatói szerint ez az 1.49 milliárd euró mekkora hányada volt a GDP-nek, a gazdasági minisztérium tanulmánya éppen ezért négyéves átlagról beszél, ami így is jóval meghaladja az 1 százalékot – egészen pontosan 1.4 százalékot említ.
A rövid távú bevételek elsősorban az országba érkező külföldiek kiadásaiból tevődnek össze. A becslések szerint az Európa-bajnokság első két hetében 211 ezer szurkoló érkezett Portugáliába külföldről. Jelen esetben fontos kihangsúlyozni, hogy szurkolókról van szó, mert bár fogyasztói magatartásuk hasonló az átlagos, pihenni vágyó turistákéhoz (elvégre ők is esznek, isznak, alszanak és utaznak), ám sokban különbözik azokétól (például külön célkiadásaik vannak: belépők, a torna relikviáinak tudatos keresése). ---- E ---- A