Lassan összeállnak a számok

- Felébresztettem?
- Nem - feleli a vonal túlsó végén, a tatai edzőtáborban világbajnoki hatodik helyezett öttusázónk, Kállai Ákos.
- Pedig a hangja alapján azt gondoltam.
- Tényleg nem aludtam, csak egy kicsit kába, fáradt vagyok. Biztos az érződik a hangomon. De azért nyugodtam beszélgethetünk.
- Hogy érzi magát élete első olimpiai edzőtáborozásán?
- Olimpiai edzőtábor? Nekem ugyanolyan, mint bármelyik másik, semmi különbséget nem érzek. Illetve talán csak annyit, hogy néha összefutok olyan sportolókkal is, akikkel egyébként nem szoktam. Ja, most hogy belegondolok, mégis csak más ez az edzőtábor, mert öt hétig itt leszünk, ami még kimondva is sok. Az elmúlt hét elején "bevettük" Tatát, és az olimpiáig jóformán ki sem mozdulunk innen.
- Milyen program szerint élnek Tatán?
- Most, hogy a vívók is itt vannak, hozzájuk igazodunk, vagyis velük vívunk délután. Egyébként pedig a déli úszás kivételével minden más időpont változó.
- Az úszóedzés ideje azért kötött, mert Athénban is akkor rendezik ezt a számot?
- Bevallom, nem tudom, hogy az olimpián mikor lesz majd az úszás. Úgyis jön majd egyik szám a másik után, nem vagyok határidőnapló, hogy minden időpontot megjegyezzek. Nem akarok ezzel foglalkozni, csinálom a dolgomat. Azt tudom, hogy augusztus huszonhatodikán lesz a férfiverseny, meg hogy huszonegyedikén utazunk Athénba, és ez információnak éppen elég.
- Tudatos ez az "elzárkózás"?
- Nem, csak olyan messze van még az olimpia, addig bármi történhet, felesleges annyira előre tervezni. Meg az az igazság, hogy nem akarom pánikoltatni magam. Mindenki azt mondja, hogy az olimpia teljesen más verseny, más a hangulata, no és az is növeli az értékét, hogy négyévente rendezik meg. Mivel nekem még nem volt részem benne, nem tudom, mi vár rám, de nem is akarok emiatt előre idegeskedni. Mondom, csinálom, ami a feladatom.
- És hogy megy?
- A lövészetem jó, a vívás egész jó, az úszásomat épp ma dicsérték meg, és a lovaglás is most kezd menni, vagyis lassan összeáll az öt szám. Szóval, a hangulatom jó, csak az öt hét tűnik soknak. Ilyenben itthon még nem volt részem. Emlékszem, kilencvenötben egy külföldi edzőtáborozás tartott öt hétig, de akkor még fiatal voltam, jól viseltem. Tudom, nagyon gyorsan el fog repülni ez az idő, és csak most, az elején tűnik iszonyú soknak.
- Egy öttusázótól nem illik megkérdezni, hogy mit csinál szabadidejében, mert olyan jóformán nincs, hiszen az egész napját kitöltik az edzések. Inkább úgy fogalmazok: mivel kapcsolódik ki Tatán?
- Olvasgatok, illetve vérre menő pingpongcsatákat vívok a sportlövőkkel. No és ott az alvás, amiből sosem elég.