Joó Éva egy évet adott magának

- A plzeni versenyen kétszer állt lőállásba, és a két eredménye között tizenegy környi volt a különbség. Hogyan magyarázza ezt?
- Nem az első versenyem, ahol így szereplek. Egyszerűen az utazás utáni napon nem vagyok formában - mondja Joó Éva. - Úgy látszik, több idő kell a ráhangolódásra. Hogy miért van így, nem tudom, mert annak idején nem volt ez gond. Igaz, a hidegfront általában nem szokott használni nekem. Na meg túl is pörgettem magam, amit újabban észre sem veszek. Mindenesetre másnap megpróbáltam a régi stílusomban lőni, és akkor szerencsére le tudtam győzni a gyengeségeimet.
- A folytatást a Bundesliga-szereplése miatt nem vállalta?
- Nem, eredetileg is csak két napon szerepeltem volna a négyből. A Bundesligában ezúttal az amerikai társam, Jason Parker lőtt helyettem. Egyébként lassan szeretnék végleg kivonulni a német bajnokságból, mert nem úgy alakult számomra, ahogy vártam.
- Mellőzöttnek érzete magát? Vagy más oka van a csalódásának?
- Szó sincs mellőzöttségről, csupán az a fajta versenyhangulat nem passzol az egyéniségemhez, a stílusomhoz. Ez egy nagy dzsembori, zenével, felhajtással, amit van, aki élvez, de nekem nem jött be. Egy-két gyengébb eredmény is becsúszott, ami aztán túl nagy tehernek bizonyult.
- A szezont azért még befejezi?
- Valójában már megbeszéltem velük, hogy ha nem muszáj, nem lőnék többet. A februári döntőre azért még meghívtak, és ha szükség lesz rám, be is állok, de nem nagyon erőltetném. Szerencsére van, aki a helyemre álljon. Barátságban váltunk el, örültek, hogy eddig is segítettem a csapatot.
- Ez a lassú kivonulás csak a német bajnokságra vonatkozik?
- Athén után úgy döntöttem, adok magamnak egy évet, hogy felmérjem, fel tudok-e még pörögni egy újabb olimpiára. A 2004-es esztendő ugyanis, a kis súrlódásokat leszámítva, szerintem jól sikerült. Az olimpián légpuskával sikerült elérnem azt, amit akartam. Na persze nem eredményben, de nem is az volt a fontos, hanem hogy önmagamhoz képest jól szerepeljek. Az öszszetett viszont már nem úgy sikerült. Az idén szeretnék kijutni a világversenyekre, sőt, döntőbe kerülni. Nem azt jelenti ez, hogy aranyat akarok nyerni, inkább újra érezni szeretném azt a jó érzést, ami korábban elfogott versenyek közben.
- Vagyis ha jól értem, nem az elért eredményektől teszi függővé a négyéves felkészülést, hanem attól, hogy ismét örömet tud-e szerezni önnek a lövészet?
- Valahogy úgy. Ha azt a tüzet érzem, ami szükséges a felkészüléshez és a versenyek végigcsinálásához, akkor van értelme vállalni. Ám ha csak gyötrődöm, akkor fölösleges folytatni, hiszen nem szeretnék rossz szájízzel búcsúzni.
- Eszerint hétvégén ott lesz az első Eb-válogatóversenyen.
- Ott leszek.
- Nincsenek kiemelve a válogatott kerettagok?
- Nem tudok róla, de nincs is ezzel gond. Az a jó mi sportágunkban, hogy abszolút mérhető. Ott az eredmény, és kész, azonnal látszik, ki a jobb.