Lehmann lett a kapitány

- Engedje meg, hogy gratuláljak a kinevezéséhez!
- Nem tudom, érdemes-e ehhez gratulálni… - válaszolt Lehmann Tibor.
- Máris elbizonytalanodott?
- Dehogy, csak tisztában vagyok vele, hogy egy mamutfenyőbe vágtam a fejszémet. Fura, hogy szövetségi kapitány lettem, hiszen versenyző koromban még az edzősködésről sem akartam hallani, aztán mégis belevágtam, az elmúlt időszakban már szövetségi szinten foglalkoztam a huszonhárom évnél fiatalabbakkal, innen pedig már csak egy lépés volt a szakadék.
- Milyen célokat fogalmazott meg a pályázatában?
- A legfontosabb követelményt önmagammal szemben támasztottam, ahogyan versenyzőként is a legmagasabb színvonal elérésére törekedtem, ezt a feladatot is így próbálom majd ellátni. Ugyanakkor természetesen azt is megfogalmaztam, mit várok majd a versenyzőktől. Eléggé terjedelmes anyagot adtam le, ennek egyik alapgondolata, hogy most négyéves távlatban kell gondolkoznunk, ezért elsősorban azokra a fiatalokra építenék, akik a pekingi olimpián csúcsteljesítményre lehetnek képesek. Emiatt már most elég sok támadást kaptam, pedig ez nem jelenti azt, hogy bárkit is kizárnék a válogatottból, vagy megpróbálnám lefejezni a mai élmezőnyt, ez egyáltalán nem célom.
- Milyen kerettel kezdi majd a munkát?
- Összesen tizenkét versenyző alkotja most a válogatott keretet, de közülük néhányan elsősorban menedzselési szándékkal kaptak itt helyet. A csapat tagjai ebben az évben az ajánlott nemzetközi, illetve hazai versenyeken, továbbá más teszteken adnak majd számot felkészültségükről, s így alakul ki az a csapat, amellyel jövőre folytatjuk a munkát. A keret a leírt feltételek szerint, a nemzetközi eredmények alapján szűkül majd a pekingi olimpiáig.
- A játékok végéig szól a megbízatása?
- Egy ilyen poszton ezt sosem lehet előre megmondani, de remélhetőleg addig.