Kéz a szíven, sors a kézben

Beljebb pedig meg is állapította: a Lansdowne Roadra szerda este rátelepedő csend jelképes, hisz "a jövő nyáron aligha zeng majd az ír szurkolók éneke Németországban".

A hazai ajkakról a 68. percben szállt el először az ének. Az ír és a francia válogatott csatája nem bővelkedett helyzetekben, és tulajdonképpen ekkor sem ígérkezett életveszélyesnek a helyzet, csakhogy Thierry Henry a Wiltord-tól visszakapott labdát oly jól találta el a jobb lábával, a kaputól mintegy 20 méterre, hogy az a meglepett Given kapus felett védhetetlenül vágódott a hálóba. "Semmi különös, éreztem a lehetőséget és a kapuba lőttem a labdát - lepte meg a médiát egy sematikus válasszal a gólszerző, de érezte, egy ilyen pazar gól nem intézhető el ennyivel. - Most éreztem csak igazán hasznát annak, hogy hosszú ideje együtt edzhetek Dennis Bergkamppal. Ôt figyelve magától értetődőnek tűnik egy ilyen gól.

Megszerezni persze nem az."

Brian Kerrt, az írek szövetségi kapitányát is lenyűgözte a gól, igaz, szerinte igazságtalan, hogy egyben el is döntötte a mérkőzést. "Úgy éreztem, a csapat rendben teszi a dolgát. Szerintem mindent elkövettünk, amit lehetett, más kérdés, hogy ez mégsem volt elég. Egyetlen nagy helyzetük sem volt a franciáknak, a játék képe alapján nem érdemeltünk vereséget" - mondta Kerr, akit érzékenyen érint, hogy Roy Keane, Reid és Morrison egyaránt úgy sárgult be, hogy nem játszhat a következő, Ciprus elleni találkozón. A kapitány ennek ellenére nem osztja a sajtó első szomorúságát, szerinte a megszerezhető hat ponttal még kiharcolható a továbbjutás (a zöldek Svájc ellen, hazai pályán fejezik majd be a sorozatot).

A franciák érzik, hogy a saját kezükben van a sorsuk - ami annyit tesz, hogy ha legközelebb győznek Svájcban, mindenképpen az övék az első hely.

Persze remélik, addigra a most kisebb sérülés miatt lecserélt Henry és Zidane újra harcra kész lesz. Zizou-nak egyébként ezúttal is fontos lélektani szerepet tulajdonít a francia sajtó. Gérald Dahan francia humorista őt is, Raymond Domenech szövetségi kapitányt is sürgette egy ideje, hogy érjék el: a mérkőzés előtt minden játékos a szívére tett kézzel énekelje a himnuszt, átélve és érzékeltetve a közös ügy fontosságát. Dublinban így tettek, és működött a rendszer.

Végül egy statisztikai érdekesség: a csoport első négy helyezettjének egymás elleni mérkőzései közül ez volt az első, amely nem döntetlennel ért véget.

ÍRORSZÁG-FRANCIAORSZÁG 0-1 (0-0)
Dublin, 36 000 néző
V: Fandel (német). G: Henry (68.)
ÍRORSZÁG: Given - Carr, Cunningham, Dunne, O'Shea - Reid, Kilbane (Doherty, 79.), Roy Keane, Duff - Rob. Keane, Morrison (Harte, 79.)
FRANCIAORSZÁG: Coupet - Sagnol (Givet, 90.), Boumsong, Thuram, Gallas - Dhorasoo, Vieira, Makelele, Zidane (Malouda, 70.) - Wiltord, Henry (D. Cissé, 76.) ---- K ---- &