Győzelem nincs, öv van

Utólag elmondható, nem volt véletlen Veres László edző-menedzser óvatossága, hiszen Sebastián Andrés Lujannak sikerült meglepnie Kótai Mihályt. Mindenki azt várta, a dél-amerikai az első pillanatban ráront a címvédőre, ehhez képest - a www.profibox.hu helyszínen tartózkodó munkatársának tudósítása szerint - ő is olyan óvatosan indított, mint magyar riválisa.

A taktika által agyonnyomott" mérkőzés kiegyenlített csatát hozott, féltávnál aligha volt különbség a két bunyós között, bár akkor úgy tűnt, Kótai felül tud kerekedni, hiszen a hatodik-hetedik menetben inkább ő dominált. A nyolcadikban azonban váratlan esemény történt, a bíró nem a változatos szabálytalanságrepertoárral (fogás, állj! utáni ütés, fejelés) előálló Lujant, hanem a csak egy válfajt (fogás), de azt gyakran bemutató Kótait büntette pontlevonással. Ugyanakkor, ha reálisan nézzük, meg lehetett adni…

A finisre mindkét bunyósban maradt még erő, de Kótai talán kicsit visszavett az iramból, Lujan meg rátett egy lapáttal, és bár az utolsó két menetet lehetett ikszre adni, összességében az argentinnak Kótai intésével együtt sikerült ledolgoznia a meccs kétharmadáig öszszeszedett csekély hátrányát. A pontozói lapokon ez feltétlenül igaz volt, hiszen amíg egy döntnök 115:113-mal Kótainak ítélte a találkozót, addig egy bíró 115:115-tel remire adta a csatát, a harmadik pedig egy ponttal (115:114) Lujant látta jobbnak. Ez pedig csak egyet jelenthetett: döntetlent, illetve a vele együtt járó Kótai-címvédést. Magyar bokszoló címmérkőzésen először ért el döntetlent.

A gála másik magyar résztvevője, a cirkálósúlyú Hidvégi György (8-1, 5) négy menetben pontozással (39:37) bizonyult jobbnak a felhozó embernek sem túl acélos brit Paul Bonsonnál (19-81-6, 1).

Kótai világbajnoki címmérkőzései