Egy táska, teli fociszereléssel

Glenn Hoddle 53 alkalommal szerepelt Anglia válogatottjában, a Tottenham, illetve a Monaco mezét még többször öltötte magára, mi több, hazája nemzeti együttesének kispadján 27-szer foglalt helyet (természetesen nem játékosként…), vagyis botorság volna azt írni, hogy nem konyít a futballhoz, s hogy nem jó érzékkel választotta ki új játékosát: Rósa Dénest. A jelenleg angol második ligás Wolverhampton Wanderers élén álló – immár két magyar labdarúgóval dolgozó – szakember kedden azt mondta: "Rósa Dénes olyan középpályás, aki a kapura is veszélyes, és mindkét lábával kiválóan bánik a labdával. Úgy veszem észre, ezt Magyarországon megtanítják a fiataloknak, mert Gyepes Gábor is hasonló jókat mondhatok."

– Eljutott önhöz a hízelgő kritika?
– Amióta kijöttem, csupa kedves emberrel találkoztam, köztük persze a szakvezetőnkkel – mondta Rósa Dénes, hogy már megérte Angliába költözni. – Jólesnek a szavai, ugyanakkor tisztában vagyok vele: a dicsérettel nem megyek semmire, ha akarom valamire vinni, minden edzésen bizonyítanom kell, hogy jók Glenn Hoddle meglátásai.

– Hétfő este kötelezte el magát a Wanderershez, holott, ha jól tudom, keddre tervezték a ceremóniát.
– Én is úgy készültem, ezért nem volt rajtam öltöny. Ám a Reading elleni bajnoki lefújása után a vezetők – némiképp váratlanul – azzal álltak elő, hogy ha lehet, hozzuk tető alá most a két és fél évre szóló megállapodást. Mivel az ügyeimet intéző Filipovics Vladan mindent elintézett addig, amíg én a válogatottal az Egyesült Államokban tartózkodtam, részemről nem volt akadálya az egyezségnek. A szerződés aláírása, némi túlzással, tovább tartott, mint a tárgyalás.
– Hogyan tovább?
– Mivel a szerződésem január elsejével lép életbe, leghamarabb a másodikai, Coventry elleni mérkőzésen játszhatok. Addig lelkesen tréningezem, az elsőn kedd délelőtt már túl is estem. Jól éreztem magam a pályán, talán azért is, mert mozgásban voltam az elmúlt hetekben: egyfelől az elhúzódó bajnokságnak, másfelől a válogatott amerikai túrájának köszönhetően – még ha a Mexikó elleni kiállításom miatt nem is futballozhattam sokat a tengerentúlon. Szerdán viszont kimarad az edzés, tudniillik a csapat a Sheffield Wednesday otthonában vívja újabb meccsét, és a vezetők szóltak, hogy én is az utazó küldöttség tagja vagyok. Igaz, egyelőre csak azért, hogy szokjam a légkört. Ezzel persze semmi gond, nagyon is örülök, hogy ennyire törődnek velem.
– Csomagolni hazatér még?
– Ez a feleségem feladata lesz. Ami nekem igazán fontos volt, azt úgyis magammal hoztam: a két bőröndből az egyiket kizárólag a futballszereléseim töltik meg.