Románul is meg kell tanulnia

Simek Péterre ráfér a pihenés, ugyanis nagy terhelést kapott az utóbbi napokban. Elfáradt, de boldog, hiszen jól sikerültek az első mérkőzései a temesvári csapat színeiben: a futballista az első három találkozóján négy gólt rúgott, vagyis nyugodtan kijelenthetjük: kiváló volt a belépője.

– Hamarosan három hete lesz, hogy a temesvári együtteshez szerződött. Hogy sikerült a beilleszkedés?
– Nem könnyű a helyzetem – mondta Simek Péter. – Minden furcsa, nem egyszerű megszokni az új helyet. Félre ne értsen, nem akarok panaszkodni, de tény, hogy lassan mennek a dolgok. Kezdek már beilleszkedni a csapatba, de pszichikailag most nagyon jól jött, hogy három napot itthon tölthetek.

– Bizonyára sokat segített a beilleszkedésben, hogy három meccsen négy gólt rúgott…
– Valóban sokkal könynyebb így a helyzetem. Azt már most tudom, hogy külföldiként sokkal többet kell nyújtanom a mecscseken és az edzéseken is, mint a többieknek, de ezzel nincs baj, a légiósoktól mindenütt többet várnak el. Nagyobb figyelmet szentelnek nekem az edzők és a szurkolók is, minden pillanatban bizonyítanom kell, hogy megérte leigazolni engem. Kétségtelenül jót tettek ezek az edzőmeccsek, de a bajnokik döntenek arról, hogy igazán elfogadnak-e. Az önbizalmamnak azonban mindenképpen használtak a gólok, ugyanis még nem vagyok formában.

– Miként értékelte az eddigi teljesítményét a csapat edzője, Gheorghe Hagi?
– Igyekszik közvetlen viszonyt kialakítani a játékosokkal, de egyénileg senkit sem szokott minősíteni a meccs után. Az edzőtáborozás alatt engem egyszer felhívott a szobájába, de akkor csak azt mondta el, hogy mit vár tőlem, s hogy milyen szerepet szán nekem támadásban, illetve védekezésben. Itt nem klasszikus jobb oldali középpályást kell majd játszanom, hanem olyan támadót, aki a vonal mellett robotol. Az edzőmeccsek után mindig gratulált, a góljaimat is megdicsérte, de mélyebb értékelésbe nem ment bele. Nincs ebben semmi különös, amíg jól megy a játék, addig nem kell külön beszélgetnünk.

– Hogyan jön ki a csapattársaival?
– Románul még keveset beszélgetünk, de azért tudok velük kommunikálni, hiszen szinte mindegyikük beszél angolul. Az edzőtáborban egy román sráccal kerültem egyazon szobába, nagyszerűen megértettük egymást. Néhány szót azért már megtanultam románul is, olyanokat, amelyek fontosak a pályán, ezekben egyébként sokat segítenek a többiek. Amikor pedig az edzőmet hallgatom, akkor a csapat magyar kapusedzője van a segítségemre, de idővel eljön a pillanat, hogy egyszer Gheorghe Hagival négyszemközt kell beszélgetnem.

– Felmérte már, hogy csapata mennyire népszerű Romániában?
– Néhányszor már belekóstolhattam abba, hogy milyen jó itt futballistának lenni. Az egyik edzésünkön több mint félezer szurkoló állt a pálya mellett, és minden szép megmozdulást, gólt megtapsoltak. Ilyenben korábban még sohasem volt részem. Amikor hazatértünk Ciprusról, akkor hihetetlenül szívélyes volt a fogadtatás: a repülőtéren csaknem száz fotós és újságíró várt minket, pedig csak az edzőtáborozásból jöttünk meg. El sem tudom képzelni, mi lesz akkor, ha mondjuk egy nemzetközi mérkőzésen elért győzelem után érkezünk vissza. Egyébként nagyon profik a körülmények, minden ideális, nem lehet okom a panaszra.

– A bajnokság március első hétvégéjén folytatódik. Miben reménykedik, kezdőként számít önre Gheorghe Hagi?
– Remélem, hogy igen, hiszen ezért dolgozom, de nem tudom megjósolni, mi vár rám. Jelenleg sokan vagyunk a keretben, hiszen a fiatalokkal együtt csaknem harminc labdarúgó készül együtt. Nem könnyű bekerülni a csapatba, de mindent megteszek azért, hogy én is ott legyek az első mérkőzésen a kezdők között.