A sémákból simán megélnek

– Utánanéztem: az ön idejében ez a csapat nem tartozott az elitbe.
– Nekem sem rémlik a neve – merengett el Bicskei Bertalan. – Persze akkoriban eleve jóval kevesebb gárda szerepelt a ligában, mint most. A bajnoki cím és a kupagyőzelem felett érzett boldogságomat ugyanakkor ez cseppet sem tompítja. Jó csapatom volt, nagyon jó. A kuvaiti válság miatt nem utazhattunk el az Ázsia-kupára, pedig vérmes reményekkel kelhettünk volna útra.

– Egy évig dolgozott Puszanban. Visszatért valaha is Dél-Koreába?
– Sajnos nem, de a válogatottat, illetve a klubcsapatok egyikét-másikát volt szerencsém élőben látni, például a Videoton edzőjeként. Három éve az antalyai edzőtáborban a Hyundaijal edzőmeccset játszottunk – le is győztük. Némiképp csodálkoztam, hogy a találkozó után odajött hozzám a klub elnöke, edzője, és hosszasan szorongatták a kezem, mindamellett jólesett, hogy emlékeztek rám.

– Talán azért is, mert az ön korábbi csapatáról lehetett szó ez esetben: a Daewoo-t tudniillik a Hyundai váltotta főszponzori minőségben.
– Erre nem figyeltem, nem tartom elképzelhetetlennek ezt a verziót, noha manapság két Hyundai is szerepel a bajnokságban.

– A távol-keleti emberhez előszeretettel társítjuk az akkurátus, dolgos, fegyelmezett, szigorú jelzőt.
– Nem véletlenül, ezek a koreaiakra is érvényesek – ezen belül a futballistákra is. Kicsit későn, kilenc-tíz évesen kezdenek el futballozni, de akkor aztán apait-anyait beleadnak. Tökéletes technikai és taktikai képzést kapnak, továbbá iszonyatos fizikai terhelést. Maguktól is rengeteget dolgoznak a futballisták, de az edzők pluszban is „szorítják” őket. Ami viszont problémát jelent: kevéssé kreatívak. A betanult sémákat kiválóan alkalmazzák, de mint a keleti emberek általában, nincsenek önállóságra nevelve. Guus Hiddink ezt hamar felismerte, s olyan futballt játszatott velük az előző világbajnokságon, ami nem haladta meg a képességeiket. Láttuk, hová értek.

– A gondokat említette: egy légiósnak, szerencsés esetben Ferenczi Istvánnak mi okozhatja a legnagyobb fejfájást?
– Az általános beilleszkedési nehézségeken túl a nyelvismeret hiánya, az éghajlat megszokása, az európai embertől idegen, zárt kultúra megértése. Ferenczi Istvánnak mindamellett nincs miért izgulnia, ha sikerül Dél-Koreába szerződnie, minden tekintetben jól jár. Szenzációs körülmények várják, és az ottani ételekkel sem kell megküzdenie, ha nem akar: az olasz konyha az egész országban népszerű – a klubok alkalmazottainak körében is.

Ferenczi István, a világjáró

A nagy világjáró, Ferenczi István több külföldi csapatban játszott már – érdekesség azonban, hogy egy teljes szezont még sehol sem húzott le.

1999: Geel (belga)
2002: Levszki Szófia (bolgár)
2004: Osnabrück (német)
2005: Rizespor (török)

Ezenkívül szerepelt a Győr, a Tatabánya, a Sopron, a ZTE, az MTK, a Vasas és a Debrecen csapatában is.