Csendes kis találkozó, ordítóan nagy különbség

A bajnoki döntő első mérkőzését ünnepélyes aktus vezette be a Lauber Dezső Sportcsarnok sajtótermében: Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke átadta Rózsa Gábornak, a MiZo Pécs ügyvezetőjének azt a megbízólevelet, melynek birtokában a csapat az elkövetkező négy évben utazó nagykövete lesz a 2010-es esztendőben Európa kulturális fővárosa címet viselő baranyai megyeszékhelynek.

Az együttes – mintha csak méltó akarna lenni a megtisztelő titulusra – lehengerlő stílusban kezdte az összecsapást, amelyről a vendégek nemcsak a hátgerincsérülés miatt pályafutását valószínűleg befejezni kényszerülő Lucie Blahuskovát nélkülözték, hanem a mandulagyulladással betegeskedő Horváth Zsuzsannát is. Való igaz, nem volt egy súlycsoportban a két klub, 16–3-nál már-már kínos volt a különbség – a hazaiak első 16 pontjából a szédületesen kosarazó Albena Branzova 13-at vállalt magára. Aztán bejött a fiatal irányító, Kocsis Boglárka és a rutinos erőcsatár, Astou N'Diaye, és ők ketten az olykor ellenállhatatlan Ivana Matovics támogatásával kiegyenlítetté tették a játékot. Igaz, hogy a nagyszünet után, 50–29-nél már 21 pont volt a differencia, de egy 8–0-s szériával még felzárkóztak a soproniak 50–37-re.

Ezzel azonban ki is merült a tudományuk. Az első félidőben 20 pontig jutó Branzova mellé a lerohanások mestere, Vickie Johnson, a még mindig csak 18 éves center, Jekatyerina Liszina, továbbá a rutinos Iványi Dalma és Béres Tímea is felzárkózott, ilyen ötös fogattal szemben pedig nem volt ellenszere a személyi állományában tagadhatatlanul meggyengült Sopronnak. Az utolsó tíz perc nem volt több merő formalitásnál, és bár egy meccsből botorság lenne messzemenő következtetéseket levonni, kockázat nélkül kijelenthetjük: a zöld-sárgáknak szinte újjá kell születniük ahhoz, hogy a folytatásban megnehezítsék a tizedik bajnoki címére törő Pécs dolgát.

Mestermérleg

Rátgéber László, a Pécs edzője
Fizikailag uraltuk a meccset, jól védekeztünk, a taktikánkat szinte százszázalékosan meg tudtuk valósítani. Örülök, hogy a fiatalok is szépen teljesítettek.

Natália Hejková, a Sopron edzője
Roppant idegesen, ellenfelünket túlzottan tisztelve kezdtünk, aztán Kocsis beállításával átmenetileg rendeződtek soraink. Akadtak jó periódusaink, de néhány fiatal játékosom nem tudta feldolgozni a döntő légkörét. Még csak egy nulla a finálé állása, teljesen lényegtelen, hogy hány ponttal kaptunk ki.