Egészen más dimenzióban

A középdöntő-csoportkör utolsó fordulójában azonban nem valamelyik amerikai vagy ausztrál kosaras teljesítményétől akadt el a szavunk – bár Lauren Jackson 19.5 perc leforgása alatt szerzett harminc pontja sem csekélység! –, hanem egy 29 éves spanyol vadócétól, Amaya Valdemoróétól. Az elmúlt szezont az orosz Szamarában végiglégióskodó exvalenciai 39 pontot, 6 lepattanót, 4 labdaszerzést és 2 gólpasszt jegyzett a Litvánia elleni 75–55-ös spanyol győzelemmel végződő meccsen, ezzel a most zajló vébé legpazarabb egyéni teljesítményét nyújtotta. Nyilván túlzás lenne arról beszélni, hogy világbajnok férfi honfitársaik nyomába fognak lépni a spanyolok, de hogy az éremszerzés nem hiú ábránd, az biztos.

Az ausztrálok a gyomorrontással a szállodában szenvedő sztárhátvéd, Kristi Harrower nélkül is leiskolázták az argentinokat. Azért nem kell szégyenkezniük a dél-amerikaiaknak sem. Ahhoz képest, hogy csak a rendező jogán indulhattak a vébén, eddig már három csapatot is megvertek – Spanyolországot (!), Dél-Koreát és Kanadát –, s csak azonos pontszámmal, az egymás elleni meccs eredménye (47–62) alapján potytyantak ki a negyeddöntőből Litvánia mögött.

Az oroszok nagy nehezen bebotladoztak a nyolc közé – háromszor is kikaptak –, Kubát a világszép Ilona Korsztyin 26 pontjának és 14 lepattanójának köszönhetően győzték le.

Miközben közeleg a torna legizgalmasabb szakasza, a FIBA illetékesei majd felrobbannak a dühtől. Amikor 2002-ben odaítélték Brazíliának a vb rendezését – a sportág történetében negyedszer, 1957, 1971 és 1983 után –, azt az ígéretet kapták a házigazdáktól, hogy minden meccsen telt ház lesz. Ehhez képest a világ harmadik legnagyobb városában, a tizenkétmilliós Sao Paulóban rendre kong az ürességtől az Ibirapuera Arena. Amikor a hazai csapat játszik, még istenes a helyzet, háromnegyed ház van, de a „semleges” összecsapásokon mindössze tízszázalékos volt a kapacitás kihasználtsága. Négy éve, a kínai vébén az első négy nap meccseit összesen százezren látták, most csupán huszonötezren… Tetézi a gondokat, hogy a város lakói alig tudnak az eseményről, hiányoznak a plakátok, a sajtóközpontban kaotikus állapotok uralkodnak, a számítógépes rendszer pedig szinte percenként csődöt mond.