Nyug­dí­jazás? Inkább kispad!

Zom­bori And­rásZom­bori And­rás
2007.01.02. 00:22
Címkék
Nem a meg­szo­kott mó­don töltötte a ka­rá­csonyt a ma­gyar mesteredző, Eger­vá­ri Sán­dor, hi­szen a szeretteitől tá­vol, Ku­va­it­ban volt az ün­ne­pe­k alatt. Az egyik leg­si­ke­re­sebb ha­zai szak­em­ber ta­valy jú­li­us óta az el-Szalmija vezetőedző­je.
Egy pil­la­na­tig sem ta­gad­ja, ne­he­zen vi­sel­te az el­múlt na­po­kat. Más­kor sem kön­nyű, hi­szen több ezer ki­lo­mé­ter­re van ott­ho­ná­tól, ka­rá­csony­kor azon­ban kü­lö­nö­sen ne­héz volt, hogy nem le­he­tett sze­ret­te­i­vel. Az élet azon­ban most így hoz­ta, az 56 esz­tendős Eger­vá­ri Sán­dor­nak nem volt vá­lasz­tá­si lehetősége, hi­szen már szerző­dése alá­írá­sa­kor tud­ta, mun­ka­vál­la­lá­sá­nak nem csu­pán előnyei, hát­rá­nyai is lesz­nek.Idehaza a foci hátrafelé halad

Mesteri névjegy

Dicsőségek itt­hon
1999: baj­no­ki arany az MTK-val
2000: baj­no­ki arany a Duna­fer­r-rel
2003: baj­no­ki arany az MTK-val

Si­ke­res pá­lya­fu­tás
Öt­ször vá­lasz­tot­ták meg az év edző­jé­nek,mesteredzői cí­met ka­pott 2000-ben

Kül­föl­di megbízatások
Ku­va­it­ban a vá­lo­ga­tott pályaedzője volt, míg Sza­úd-Ará­bi­á­ban az el-Ittihadnál dolgozott vezetőedzőként
„Örül­tem vol­na, ha ka­rá­csony­kor ott­hon le­he­tek Pomá­zon, de en­nek a vál­lal­ko­zás­nak, a ku­va­i­ti edzős­ködés­nek épp­úgy van hát­rá­nya, mint előnye – mond­ta Eger­vá­ri Sán­dor. – Sze­ren­csé­re olyan vi­lág­ban élünk, hogy webkam­era se­gít­sé­gé­vel nyo­mon köve­thető az is, ami az embertől tá­vo­l zaj­lik. Így lát­hat­tam, amint csa­lá­dom tag­jai kör­be­áll­ják a fel­dí­szí­tett fát, lát­tam, amint meg­aján­dé­koz­zák egy­mást, el­fo­gyaszt­ják az ün­ne­pi va­cso­rát, és lé­lek­ben ott vol­tam ve­lük. Ami­kor Ma­gya­ror­szá­gon edzősködtem, min­dig az fájt, hogy leg­te­het­sé­ge­sebb lab­da­rú­gó­ink kül­föld­re iga­zol­nak, ezért a ha­zai baj­nok­ság min­dig ke­ve­sebb lesz. Sze­gény Zavad­szky Gá­bor ta­valy év ele­ji ha­lá­la­kor ju­tott eszem­be: mi­ért van az, hogy te­het­sé­ge­in­ket nem tud­juk ott­hon tar­ta­ni, fut­bal­lunk mi­ért ve­szí­tett ér­té­kéből? Az­tán edzőként ma­gam is ar­ra kény­sze­rül­tem, hogy ide­gen or­szág­ban vál­lal­jak mun­kát. Hidegku­ti Nán­dor­tól kezd­ve La­kat Kár­olyon át Baróti La­jo­sig és Mezey Györ­gyig ki­vá­ló sza­kem­berek­től ta­nul­tam, ta­nul­tuk a szak­ma for­té­lya­it, csak­hogy a fel­té­tel­rend­szer ott­hon nem a szak­mát se­gí­ti. Hi­á­ba dol­go­zunk a fut­ball­ban har­minc- negy­ven éve, a sport­ág vezetői vé­le­mé­nyün­ket fo­lya­ma­to­san fi­gyel­men kí­vül hagy­­ták, és szak­­mai kér­dé­sek­ben fel­ké­szü­let­le­nül, hi­bá­san dön­­töt­tek.”

Egervári Sándor csak akkor tanácstalan, ha a magyar foci sorsa kerül szóba?
Egervári Sándor csak akkor tanácstalan, ha a magyar foci sorsa kerül szóba?
Egervári Sándor csak akkor tanácstalan, ha a magyar foci sorsa kerül szóba?
Eger­vá­ri Sán­­­­dor nap­ra­kész a ma­­gyar fut­ball­ból.

A Du­na Te­levízó köz­ve­tí­té­se­i­nek há­la rend­sze­re­sen lát­ja a baj­no­ki mérkőzéseket, és úgy vé­li, nem előre, ha­nem vis­­sza­fe­lé lép­ke­dünk. A klu­bok a túl­élé­sért küz­de­nek, a szak­ma­i­ság nem szá­mít, ezért a sport­ág jövőképe sem ró­zsás. Ettől füg­get­le­nül a mesteredzőnek hi­ány­zik a ma­gyar fo­ci, hi­szen – mint mond­ja – „gyö­ke­rei” ide kö­tik, és sze­ret­ne va­la­mit vissza­ad­ni a ma­gyar lab­da­rú­gás­nak, ame­ly­től so­kat ka­pott, de ide­ha­za már-már zsák­ut­cá­ba ju­tott. Nem akar­ta a nyug­dí­jas edzők éle­tét él­ni, e kény­szer­pá­lyát ki­ke­rül­ve in­kább el­fo­gad­ta a ku­va­i­ti fel­ké­rést.

Ka­rá­csony­fa-dí­szí­tés he­lyett irány a si­va­tag!

Amikor van munka, nincs gond, ám az ünnepek táján elszorul az Európából érkezett edző szíve… Ku­va­it­ban de­cem­ber vége felé nem a karácsonyi készülődés volt a legfontosabb: eb­ben az idősza­k­ban a leg­több hívő em­ber igyekezett el­jut­ni Mek­ká­ba. A ku­va­i­ti­ak jelen­tős ré­sze ki­köl­tö­zött a si­va­tag­ba, őrizve a ha­gyo­má­nyokat. A ma­gyar em­ber pedig szinte egyedül maradt… Még szerencse, hogy a be­vá­sár­ló­köz­pont­ok­ban árul­tak fel­dí­szí­tett műfenyőket – így azért volt némi ün­ne­pi han­gu­lat.

A ha­zai kap­cso­lat ren­ge­te­get je­lent

„A lis­tavezető el-Ku­va­it el­le­ni mérkőzésünk az el­len­fél nem­zet­kö­zi kö­te­le­zett­sé­ge mi­att el­ma­radt, a második helyen állunk – te­kin­tett vis­­sza a sze­zon­ra Eger­vá­ri Sán­dor. – Jó fél évet zár­tunk, úgy tűnik, a csa­pat­épí­tés­sel is jól ha­la­dunk. Az egyik leg­ki­szá­mít­ha­tób­ban működő klub­nál dol­go­zunk, s itt meg­be­csül­nek ben­nün­ket. Tűn­jék szen­ti­men­tá­lis vé­le­mény­nek, de szá­mom­ra sokat jelent, hogy régebbi játékosaim a mai napig megkeresnek. Büsz­ke va­gyok ar­ra, hogy ezek az em­be­ri kap­cso­la­tok nem hal­tak el. Ta­lán el­hi­szik, hogy több ezer ki­lo­mé­ter­re Ma­gya­ror­szág­tól, a ma­gyar lab­da­rú­gás­tól mi­lyen fon­tos ez ne­kem.”

Összhang az edzők között

A ku­va­i­ti baj­nok­ság­ban má­so­dik he­lyen ál­ló el-Szalmija nyolc ma­gyar szak­em­bert al­kal­maz egy­szer­re. A fel­nőtt­csap­at szak­mai mun­ká­já­ért tör­té­ne­tünk főhőse, Eger­vá­ri Sán­dor fe­lel, míg Ke­nye­res Im­re pá­lya-, Ba­kó At­ti­la pedig kapusedzőként se­gí­ti őt. A 19 éve­sek együt­te­sét Tajti Jó­zsef irá­nyít­ja, a 16 éve­sek­nek Endrész Pál tart­ja az edzé­se­ket, az U14-es gár­dá­nál Csuhay Jó­zsef a „főnök”. A leg­ki­seb­bek­nél, az­az a 8–12 éve­sek­nél há­rom előkészítő cso­port van, Ko­vács Lász­ló a szak­mai vezető, Elbert And­rás pe­dig az után­pót­lás­gár­dák ka­pu­sa­i­nak fel­ké­szí­té­sé­ért fe­lel. Az el-Szalmija sta­di­on­ját há­rom éve ad­ták át, ti­zen­öt­ezer férőhe­lyes, a „szen­tély­ben” azon­ban csak a fel­nőtt- és az U19-es csa­pat edz­het, míg a töb­bi együt­tes a két fü­ves edzőpá­lyát hasz­nál­ja. A klub­nak van uszo­dá­ja, kon­diterme, öt te­nisz­pá­lyá­ja, ví­vó­ter­me és fizioterápiás köz­pont­ja is.

A fi­a­ta­lo­kat a klub bus­­szal szál­lít­ja az edzé­sek­re, majd vi­szi ha­za. Va­la­mennyi együt­tes ke­re­té­ben 20-25 fut­bal­lis­ta van. A fel­nőt­tek har­min­cas ke­re­té­ben né­há­nyan pro­fik, ne­kik a szak­mai stáb délelőt­tönként is tart fog­lal­ko­zást, az amatőrök azon­ban mun­ka után, dél­után vagy es­te jár­nak edzés­re. Egy­szer­re har­min­can so­sem edze­nek, de 20-22 fut­bal­lis­ta azért min­dig ott van a tré­nin­gen. Alig­ha mon­dunk újat az­zal, hogy a fel­té­te­lek sok­kal job­bak, mint ide­ha­za, a szak­em­be­re­ket jól meg­fi­ze­tik, és ami jár ne­kik, meg is kap­ják, úgy­hogy nem vé­let­le­nül mond­ják, hogy az el-Szalmija Ku­va­it egyik cso­da­klub­ja.
Legfrissebb hírek

Olvasóinknál toronymagasan a Veszprém nyerné a férfi kézilabda BL-t

Kézilabda
8 perce

Jégkorong: Jaromír Jágr reméli, hogy jövő nyáron búcsúmérkőzést rendezhet magának

Jégkorong
23 perce

Két és fél év kihagyás után újra indul golfversenyen Tiger Woods

Egyéb egyéni
49 perce

Fils szetthátrányból szerezte meg első győzelmét az ATP-vb-n

Tenisz
1 órája

Ágner Zoltán lett a Dunaújváros női vízilabdázóinak vezetőedzője

Vízilabda
1 órája

Muaythai: Szabó Máté U18-as világbajnok lett

Utánpótlássport
1 órája

Búcsúmeccs is lesz az északírek elleni – élő felvezető

Magyar válogatott
1 órája

U19-es válogatottunk harmadszor is kikapott, nem lesz ott az Európa-bajnokságon

Magyar válogatott
1 órája