A Barnsley új hőse: Big Steve

Amikor a magyar játékost a Hull City ellen 3–0-ra megnyert bajnoki 88. percben lecserélték, a közönség felállva ünnepelte, és a honlap szerint ilyen eset évek óta nem fordult elő az Oakwellen, a Barnsley stadionjában. A csapat új hőse: Big Steve!

– Mit szól a jelzőkhöz? – kérdeztük másnap a játékost.
– Nagyon örülök nekik, de ennél fontosabb, hogy az edző és a társak is megdicsértek minket – felelte. – Rajczi Péterrel együtt lettem a meccs embere, és kaptunk egy-egy üveg pezsgőt a VIP-teremben.

– Ennyire gyorsan sikerült beilleszkednie az idegen környezetbe?
– Ha nem szereztem volna gólokat, a válaszom akkor is igen lenne. Azt nem állítom, hogy már tökéletesen felvettük az itteni gyilkos iramot, de fokozatosan szokjuk, és némi idő elteltével már nem jelenthet gondot.

– Mi hiányzik még ehhez?
– Az, hogy természetessé váljék. Itt az élet rákényszerít minket erre a stílusra és erre a ritmusra, amelyekre ráadásul alkalmasak is vagyunk. Bizonyíték erre, hogy a többi magyar sem lóg ki a csapatából a Championshipben, tehát nincs oka félelemre annak, akit ide hívnak.
– Nehéz meccs volt a Hull City elleni?
– Kemény és küzdelmes mérkőzést játszottunk. Csapattársaim szerint a rádió bemondta, vereség esetén mennie kell az edzőnek, ha ez igaz, most megmenekült.

– Hogyan esett az első gólja?
– A beívelt labdát megcsúsztattam, az az egyik védőről visszapattant elém, lecsaptam rá, egyedül vezettem a kapura, majd ballal a bal alsó sarokba passzoltam. Tökéletes ziccer volt, nem hibázhattam el.

– És a második gól?
– Nagyon jó beadást kaptam, és tizenegy méterről fejeltem léc alá a labdát. Az Angliában szerzett három gólom közül szerintem ez volt a legszebb.

– A cseréje időhúzás volt?
– Nem hiszem, ugyanis három nullára vezettünk, már eldőlt a meccs. Meggyőződésem, az edző azért hívott le a lefújás előtt két perccel, hogy a közönség ünepelhessen. Hét perccel korábban, amikor Rajczi Peti lement a pályáról, hatalmas tapsot kapott, és az edző azt gondolta, nekem is kijár ez a gesztus. Lehet, a Barnsley stadionjában régen ünnepeltek játékost a szurkolók felállva, de számomra fontosabb, hogy ennyien és ilyen hangulatban még sohasem éltettek. Feledhetetlen marad, ahogyan ünnepeltek a nézők.

– A sajtó is szétszedte?
– Kerestek, de kisorsoltak doppingvizsgálatra, és mert nehezen produkáltam eredményt, az újságírók nem tudtak megvárni. Utána viszont a VIP-teremben legalább hatvanan vettek körül, ismerkedtek velem, aláírást kértek, szóval nagyszerű este volt a keddi.

– Érti már, amit kérdeznek?
– Tudok valamennyire angolul, és eddig elboldogultam vele, de itt annyira gyorsan és szlengesen beszélnek, hogy csak kapkodom a fejemet. Ha lehet, már most tanárt fogadok, de ha nem, legkésőbb a nyáron, amikor majd visszajövök.

– Akkor is, ha a Barnsley kiesik?
– Sok beleszólásom nem lesz, hiszen érvényes szerződésem van. Ha így teljesítek, nyilván más csapatok is felfigyelnek rám, de én most azért edzek és játszom, hogy a Barnsley bent maradjon.