Győzzük le a bajnokot!

A Lengyel Labdarúgó-szövetséget (PZPN) most szó szerint együtt emlegetik a kenyaival, ugyanis a FIFA mindkét országot a nemzetközi futballéletből való felfüggesztéssel fenyegette meg, ha kormányaik nem biztosítják a helyi szövetség autonómiáját. A sportminiszter ugyan tegnap visszahelyezte az elnökséget, de a gondok ezzel még nem szűntek meg, s továbbra sem a lengyel–ukrán Eb-pályázat az esélyes. A másik vetélytárs azonban alighanem megerősödött azzal, hogy volt Juventus-játékos, az olasz származású Michel Platini lett az UEFA elnöke, igaz, óriásit gyengült azzal, hogy futballhuligánok Szicíliában meggyilkoltak egy rendőrt. Az áprilisi döntésig ugyanakkor elhalványul a 2006os olasz bundabotrány s szerencsére a tavalyi, budapesti erőszakos cselekmények emléke is… Összeállításunkban azt próbáltuk megtippelni, kinek mennyi esélye lenne a rendezés elnyerésére, ha a döntéshozók a mi szempontjainkat és szakértőink véleményét vennék figyelembe. Amikor hasonló szempontok alapján legutóbb – 2006. augusztusában – összevetettük a pályázatokat, egypontos előnnyel kerültünk az olaszok elé. Úgy véljük, hogy a lengyelek és ukránok azóta kiszálltak a versenyből, ami a keleti lobbit egységessé teheti, és minket erősíthet. Végül: talán az UEFA végrehajtó bizottságának megújulása hozhat valamit a mi konyhánkra is. A helyzet tehát nem reménytelen, persze még mindig azt mondjuk, hogy óriási bravúr lenne a győzelem. Hiszen – ahogyan Gyárfás Tamás, a közös pályázat magyar vezetője is egyre gyakrabban mondogatja – a feladatunk: le kell győzni a világbajnokot! Ha pedig őrajta múlik, nyerünk majd, mert abban a pályázati munkát ismerők mind egyetértenek: Bozóky Imre remek döntést hozott, amikor tavaly Gyárfást kérte fel a munka vezetésére. Immár mindenütt esélyesként emlegetik a magyar–horvát kandidálást. Persze nem esélyesek, hanem győztesek szeretnénk lenni…