Ez a győzelem igazán sokat érhet a végén

2007.03.11. 21:24
Címkék
A bentmaradásért küzdő Kaposvár kiütötte a Tatabányát. A hazai együttes már az első félidőben eldöntötte a mérkőzést, és fontos három pontot szerzett. Prukner László csapatát felállva tapsolta meg a publikum, ami nem is csoda, hiszen olykor szépen is játszott.

„Van magánál bármiféle piro technikai eszköz? Petárda, üres flakon, öngyújtó, ilyesmi…?”

Hirtelenszőke, kedves arcú, szigorú tekintetű rendőrhölgy igazította útba rövid vallatás után a Rákóczi-stadion felé tartó szurkolókat. Alighanem azt gondolta, hogy a városban minimum akkora futball-láz van, mint a Rákóczi története első NB I-es meccse előtt 1975-ben, amikor a Vasas elleni meccsen több mint húszezren zsúfolódtak öszsze a helyi stadionban. Azóta kicsinosították, átalakították a helyi arénát, amely igencsak hangulatos, és már ezért is sajnálná az ember, ha a Rákóczi kiesne az első osztályból. Mert erre bizony jelen állás szerint jókora esélye van, pedig a csapat olykor közönségszórakoztató futballra is képes. Ezt láthattuk a Tatabánya vendégjátéka alkalmával, az első félidőben például váratlan súlypont-áthelyezésekkel, a Bányász-védők felkínálta résekbe belőtt labdákkal és megállíthatatlan cselsorozatokkal jutottak el a helyi zöldek Vukasin Polekszics kapujáig. Ezen a délutánon a minden magyar klub által csábított Szakály Péter volt a Rákóczi legjobbja, olyan megoldásokkal rukkolt ki, amelyek után rendre zúgott a taps, a gólja pedig alighanem bekerül a klub aranykönyvébe. A kaposvári örömjátékhoz persze kellett a bágyadtan, erőtlenül és teljesen veszélytelenül futballozó Tatabánya. Hiába hasonlítottak aszfaltútépítő brigád tagjaira a neonsárga dresszekben futkározó tatabányaiak, igencsak szürke teljesítményt nyújtottak. Ha a hazaiak jobban koncentrálnak, három-négy gólos előnnyel vonulhattak volna az öltözőbe. A szünet után kitámadt a Tatabánya. Sisa Tibor az öltözőben alighanem elmondta embereinek, hogy illene futballal meghálálniuk a mintegy harminc tatabányainak a kaposvári biztatást. Csakhogy a támadásba lendülő „bányászok” óriási területet hagytak a remek formában futballozó kaposváriaknak. Hiába birtokolták többet a labdát a vendégek, a Rákóczi hol a jobb, hol a bal szélen került a tatabányai védők mögé, újabb és újabb ziccereket kialakítva. A közönség a harmadik, majd a negyedik Rákóczi-találat után már felállva tapsolt, hatalmas zöldfehér zászlókat lengetett, és újra bizakodott. Mindenki tudta, hogy ez a magabiztos győzelem nagy lökést adhat a bentmaradásért folyó harcban, és ami ennél is fontosabb volt: Prukner László tanítványai rendkívül egységes csapat benyomását keltették. Tatabányán viszont elgondolkodhatnak: vajon hová tűnt a szervezettség, a kreativitás és legfőképpen a lelkesedés?

Legfrissebb hírek

Gyász: elhunyt a labdával fejbe lőtt fiatal argentin labdarúgó

Minden más foci
6 perce

Marco Rossi: Már eldöntöttük, ki helyettesíti Orbánt!

Magyar válogatott
21 perce

Ismét Berényi Sándor a Debrecen férfi kosárcsapatának vezetőedzője

Kosárlabda
33 perce

Sótonyi László a juniorválogatott évéről: Felemelő és megismételhetetlen

Kézilabda
34 perce

NB II: eldőlt, ki irányítja a karcagaiakat az őszi szezonból hátralévő két meccsen

Labdarúgó NB II
42 perce

Bolla Bendegúz: Az a célunk, hogy domináljunk, a saját játékunkat játsszuk, és nyerjünk kedden!

Magyar válogatott
1 órája

NL: a németeknek nyerniük kell a negyeddöntő eléréséhez

Minden más foci
1 órája

Golovin Vlagyimir kihirdette az Eb-felkészülési keretet

Kézilabda
1 órája