Talmácsi is favorit

Adrenalinszintje az egekben járt, néhány pillanattal korábban intették le a második helyen, azután, hogy az utolsó kanyarba még ő fordult vezető pozícióban. Talmácsi Gábor feltolta a sisakja plexijét, és a kamerába ordított – üzent? Csak egy szót: legközelebb!

Ennek a szónak azonban nagy jelentősége van, mert azt sugallja, a világbajnoki bronzérmes versenyző az első viadal tapasztalatával a háta mögött úgy érzi: van esélye futamgyőzelmekre. Most mondhatnák, hogy a teszteredmények már utaltak erre (folyamatosan a legjobb háromban volt, és pályacsúcsot döntött), ám a verseny mégiscsak más, mint a tréningek.

Mert hiába van valaki tökéletesen tisztában a képességeivel, a motorsportban a technikai háttérnek majdnem ugyanakkora szerepe van, mint az embernek – és új alkatrészekkel, új beállításokkal egy nap alatt is rengeteget lehet javulni.

Jó példa erre a csütörtöki és pénteki időmérő edzés. Előbbin Talmácsi több mint öt tizeddel volt gyorsabb a második helyezettnél, egy nappal később ez az előny már mindössze nyolc századmásodperc volt. Közben látszólag semmi sem történt, csupán a komputermágusok kiolvasták a telemetria adataiból (ez a rendszer az edzés összes adatát rögzíti, így alkalmas arra, hogy akár a motor, akár a versenyző teljesítményét utólag kielemezzék), mit és hogyan kell javítani. Megtették, gyorsultak. Szerencsére Talmácsi is, aki utóbb bevallotta, nem hitte, hogy további négy tizedet kell javítania a pályacsúcson a pole-hoz.

A verseny történéseit ismerjük. Hector Faubel a rajt után elhúzott, Talmácsi féltávnál utolérte, hol egyikük volt elöl, hol a másik – az utolsó néhány métereken sajnos Faubel.

De lássuk, miből adódott ez a különbség, és mi az oka, hogy Talmácsi nem tudta megvédeni a pozícióját. Mindenekelőtt tudni kell, hogy bár csapattársak, ők ketten különböző Aprilián ülnek. A magyar az RSW típusjelűn, a spanyol az RSA-n. Hogy mi a különbség a kettő között? Előbbivel Alvaro Bautista tavaly év végén leiskolázta a komplett mezőnyt (a félreértések elkerülése végett ez is 2007-es), az utóbbi pedig vadonatúj fejlesztés, amelyből még nem gyártottak annyit, hogy mindenkinek jusson, így csak Mattia Pasininek, Sergio Gadeának és Hector Faubelnek van belőle.

Faubel nyert vele, a másik kettő technikai gondok miatt pontot sem szerzett. Tehát a motor egyrészt pokoli gyors (a katari célegyenesben a spanyol úgy ment el a magyar mellett, mintha dróton húznák), másrészt egyelőre nem elég megbízható. Talmácsi tehát jó úton halad. Egyvalami ugyanis nyilvánvalóvá vált Katarban: az Aprilia fölénye az idén is lényeges az ellenfelekkel szemben, és csapatutasítás sincs, amit az bizonyít a legjobban, hogy amikor „fiai” egymást gyilkolták a pályán, a csapatfőnök Jorge Martínez nem bosszankodott vagy idegeskedett, hanem egykori versenyzőként szélesen mosolygott.

Ezután nyugodt szívvel kijelenthetjük: az első versenyen látottak alapján a mezőny második legtapasztaltabb pilótájának számító magyar a világbajnokság egyik legfőbb esélyese. Még akkor is, ha a spanyol újságok már azt írták Faubel sikere után, hogy itt az új világbajnok.

Ehhez azért még Talmácsinak is lesz egy-két szava.