Féltonnás pofonok
K. O. egy ütéssel. Ilyesmit még a profi bokszolóknál is ritkán látni, hiszen ehhez óriási erejű és pontosságú ütést kell bevinnie az öklözőnek, és ha az ellenfelet nem csak dísznek állítják a szorító sarkába, néhány nagy ütést azért biztosan képes elviselni. Az persze előfordulhat, hogy a rivális beleszalad egy nagy pofonba, ám a bokszolók általában alaposan megdolgozzák ellenfelüket, és többnyire egy-egy kombináció után kerül padlóra a vesztes fél.
A National Geographic Tudományos harcművészet című műsorában olyan bábun tesztelték a különböző küzdősportok ütéseinek, rúgásainak erejét, amely akár egy hatvan kilométer/órás ütközést is kibírna.
Bár Bruce Lee karatetudása előtt mindenki meghajtja a fejét, ereje „csak” 275 kilós ütésnek felel meg. Csontot ugyan lehet vele törni, de a kiütéshez ez kevés, sőt még a tékvandósok 413 kiló erővel becsapódó ütését is át lehet vészelni. Igaz, ez esetleg már agyrázkódást kiváltó hatású, de még mindig nem K. O. Az egyetlen sportág, amelynek művelői erre képesek, az ökölvívás, a maga majdnem 500 kilós ütőerejével.
„Még nem volt rá példa, hogy mérték volna az ütőerőmet – mondta Erdei Zsolt, a WBO félnehézsúlyú világbajnoka, aki hozzátette, ha a szóban forgó filmben 500 kilósat regisztráltak, az övé úgy 650 lehet. – Ehhez
hasonló játékban legutóbb gyerekkoromban a Vidám Parkban vettem részt. Ott viszont bámilyen erős volt a gép, mindig én ütöttem a legnagyobbat, mivel tudtam, milyen technikát kell használni. Ráadásul a meccseken nemcsak az ütőerő a fontos, hanem hogy hatékony legyen az ütés, mert akkor a K. O.hoz nincs is szükség óriási erőre. Ismerni kell a kiütési pontokat – állcsúcs, állkapocs, halánték –, és meg kell próbálni oda bevinni az ütéseket. Hogy szorítóba lépésem után azonnal padlóra küldjem az ellenfelemet, olyan még nem volt, de egy ütésből értem már el K. O.-t, meg is lepődtem rajta. A kiütés legtöbbször akkor sikerül, amikor nem is számít rá az ember.”
Ilyen esetekben az ütés hatására elmozdul az agy a koponyában, ami láncreakciót indít el. A fej hátsó részébe lökődő agy traumát okoz, majd a koponya első része felé mozog, és további károkat indukál. Következtükben izzanak az idegpályák, az agyban létrejövő elektromos vihar rövidzárlatot okoz az idegekben, és agyrázkódáshoz, illetve K. O.-hoz vezet.
