A nap további úszóeseményei is illettek a bolondok napjához. Kezdve a 4x100 méteres vegyes váltók előfutamaival. Ez az a szám, amelyben az aranyérmet előre odaadhatták volna az amerikaiaknak – ám ők hatalmas meglepetésre nem jutottak döntőbe. Ian Crocker, a négyes harmadik tagjaként ugyanis olyan vehemensen vetette magát a vízbe, hogy a lába egy századmásodperccel előbb hagyta el a rajtkövet, mint hogy a váltótársa a falat érintette volna – hogy hova ez a nagy rohanás az előfutamban?! Naná, hogy kizárták a jenki váltót, így roppant izgalmasnak és kiélezettnek ígérkezett a finálé. A japánok az utolsó ötven méterig vezettek, de Eamon Sullivan lehajrázta Hoszokava Daiszukét, így az ausztrálok nyertek, az ázsiaiak azzal vigasztalódhattak, hogy az oroszok támadását legalább visszaverték.
Nem hétköznapi döntőt hozott a női 400 vegyes sem (Hosszú Katinka a legjobbjától másodpercekkel elmaradva az előfutamban kiesett). Az amerikai Katie Hoffon kívül senki sem törte át a 4:40-es határt, ő azonban jócskán. Féltávnál még három másodpercre volt Jana Klocskova 2000-ben felállított világcsúcsától, mellen azonban parádésat repesztett, négy másodperccel gyorsabban tudta le az utolsó előtti 100 métert, mint az ukrán a sydneyi olimpián, s gyorson is megtartotta az előnyét, így az új világrekord (immáron a 15. Melbourne-ben): 4:32.89.
A férfi 1500 gyorson a várakozásoknak megfelelően megszakadt az ausztrál Grant Hackett sorozata, nem tudta megszerezni sorozatban ötödik sikerét a leghosszabb távon. A győzelemre pályázókat (Federico Colbertaldo, Jurij Priljukov, Craig Stevens, David Davies, Larsen Jensen) maga mögé utasítva a talán legkevésbé esélyesnek tartott Mateusz Sawrymowicz szerezte meg a győzelmet, így Lengyelország sem távozik aranyérem nélkül. S a végére jutott még egy „bolondság”: a leghosszabb távon Sawrymowicz egy századmásodperccel döntött Európacsúcsot.
