A rekordok réme
Jó idők járnak mostanában a Los Angeles Lakersre. A hét elején Phil Jackson edzőt beválasztották a sportág halhatatlanjai közé, Kobe Bryant pedig a Denver elleni meccsen átlépte a 19 ezer pontos álomhatárt. S ezzel történ e l m e t írt, hiszen ilyen fiatalon ez eddig senkinek sem sikerült az NBA-ben. A kilencszeres All Star 28 évesen és 223 naposan, 776 profi mérkőzéssel a háta mögött lendült át a határon, letörölve e statisztikai kategória éléről Michael Jordant, akinek mindez 29 esztendősen plusz 62 naposan sikerült.
Bryant visszafogottan reagált a csúcsjavításra, ami eddigi rekorddöntései számát tekintve csöppet sem meglepő. Hiszen ő az, aki az észak-amerikai profi liga történetében a legfiatalabb kosarasként jutott el a tízezredik (24 éves és 193 napos volt ekkor), a tizennégyezredik (26 éves és 240 napos korában jegyezte e csúcsot), a tizenötezredik (27 évesen és 136 naposan sikerült neki), sőt a tizenhatezredik pontig is (27 esztendős és 136 naposan ünnepelhetett).
Könnyű neki, mondhatnánk, elvégre korán került bele az NBA körforgásába: 18 éves és 158 napos volt, amikor a ligahistória valaha élt legifjabb játékosaként először lehetett kezdőember. Nem véletlenül küzdött Jerry West Lakers-menedzser oly elszántan azért, hogy a Los Angeles-i klub megszerezze Kobe-ot (akinek nevét egy éttermi étlapról lesték el tréfás kedvű, a steaket kedvelő szülei) az őt draftoló Charlotte-tól. A lilák jugoszláv kezdőcenterüket, Vlade Divacot sem sajnálták átpasszolni a Hornetshez, hogy lecsaphassanak a Lower Merion középiskolában kihalászott tálentumra. Bryant még nem volt 17 esztendős, amikor megkapta élete első profi szerződését (2007-es fizetése 17 718 750 dollár…).
Noha az első évadban jobbára a kispadon ücsörgött Eddie Jones és Nick Van Exel mögött (átlagban 15.5 percnyi játéklehetőséghez jutott), már ekkor begyűjtötte – persze a ligahistória legfiatalabb kosarasaként – az All Star-gála zsákolóbajnoki címét. Karrierje innentől kozmikus magasságokba emelkedett: három bajnoki aranygyűrű, két All Star MVP-cím és mellé temérdek rekordjavítás. S közöttük talán a legszédítőbb: tavaly január 22-én 81 ponttal terhelte meg a Toronto kosarát, így „csak” 19 találattal maradt el Wilt Chamberlain 1962-ben felállított 100 pontos produkciójától. Adalék: rajtuk kívül az NBA történetében csupán David Robinsonnak, Elgin Baylornak és David Thompsonnak sikerült áttörnie a 70 pontos határt.
Ami az idei évet illeti, abban, hogy Bryant túlszárnyalta a 19 ezer találatot, szerepe volt márciusi nagy sorozatának. Akkor négy, egymást követő meccsen dobott 50 vagy annál több pontot: a Minnesota (65), a Portland (50), a Memphis (60) és a New Orleans (50) ellen. Eddig 18 alkalommal érte el a félszáz pontos határt, s ezzel dobogós e kategóriában. De lesz még mit dolgoznia, hogy feljebb kapaszkodhasson a rangsorban: az előtte állók közül Michael Jordan 31-szer, Wilt Chamberlain viszont 118szor szórt legalább 50 pontot…
