Mint macska az egérrel
Karneváli hangulatban mele gítettek a csapatok a női BLelődöntő visszavágójára, a felfokozott várakozás érthető volt, hiszen a dán Slagelse „csak” 31–25-re nyert az első mérkőzésen, vagyis a Győr ledolgozható hátrányban kezdte a második találkozót. A csapatszellem erősítéséért Róth Kálmán edző péntektől összetartást rendelt el, a csapat Tatán gyakorolt a sorsdöntő ütközetre.
Irgalmatlan füttykoncert közepette a Slagelse elügyetlenkedett támadásával kezdődött a mérkőzés, majd Herr Orsolya bravúrjai következtek. A vendégek nem sürgették támadásaik befejezését, az idővel is játszottak, meglehetősen lezseren álltak a találkozóhoz. Carmen Lungu remekül dirigálta társait, akik közül Bojana Popovicsra és Katarina Bulatovicsra különösen vigyáztak a rendkívül erőszakosan védekező győri lányok.
Okos akcióinak köszönhetően a Győr tartotta a lépést a dánokkal, sőt a 10. percben a vezetést is átvette. Herr Orsolya továbbra is remekelt, társai pedig fegyelmezetten védekeztek. A támadásokat azonban rendre elrontották, és hiába igyekeztek gyorsan viszszarendeződni, a vendégek a felállt védőfallal szemben is sokkal bátrabbak és hatékonyabbak voltak. Görbicz Anita nagy igyekezettel próbálta ráncba szedni társait, akik igen elszántan, de talán túlságosan görcsösen küzdöttek. Emiatt történhetett meg, hogy a keményen védekező Slagelse nyolcperces gólszünetre kényszerítette a Győrt. Alig hibázott, ezért rendre vezetett a dán együttes, miközben a hazaiak elkapkodták támadásaikat, figuráik sikertelenek maradtak, lövési kísérleteik pedig rendre visszapattantak a sáncról. Amikor mégis sikerült átlőni a Slagelse védőfalát, Cecilie Leganger mutatta meg, miért ő a világ talán legjobb kapusa. Az első félidőben majd’ 80 százalékos hatékonysággal védett.
Az eleinte higgadtnak tűnő Győr a folytatásban megdermedt, ráadásul akciói lelassultak és körülményessé váltak (6–11). A cserék hoztak ugyan némi színt az ETO játékába, ám a hazai támadások továbbra sem sikerültek.
A nyitott védekezést is könnyedén átjátszotta a Slagelse, a győrieknél a legtöbb gondot továbbra is a támadások okozták. Amikor Leganger a büntetők mellett a ziccereket is hárította, összesítésben már 15 gólos hátrányban vergődött a magyar csapat (8–17). Helyzete teljesen kilátástalanná vált, mert a Slagelse úgy játszott vele, mint macska az egérrel. A máskor gyors, szellemes győri akciók elmaradtak, az átlövők elképesztően sokat bakiztak, már hiába kért időt 12–22-nél Róth Kálmán. Az edző maga is tehetetlenül nézte gyalázatos napot kifogó csapata vesszőfutását (13–24).
Anja Andersen együttese Győrben gyakorlatilag az első félidő közepére eldöntötte a továbbjutást, a Győr a másodikban sem tudott újítani, feltámadni, pedig játékosai azt ígérték, a pokol vár a dánokra… Ehelyett azonban maguk járták meg a poklot. A BL-finálét az orosz Lada Togliatti és a Slagelse vívja.
