Ez a jó játék: tízezer néző, hat gól (2.)

Az első félidőben a Siófok parádézott, a második játékrészben azonban olyan fordulat következett be, amilyenre a forró estén nem sokan számítottak.

Az Újpest nemcsak átvette a találkozó irányítását, hanem fölénye gólokban is megmutatkozott, és végül négy gólt szerezve három ponttal gazdagodott. A „feltámadáshoz’’ egyértelműen kellett Urbányi István szünetbeli húzása, hogy pályára küldje a középpályás Habi Ronaldot és a támadó Kovács Zoltánt. A Siófok ebben a játékrészben Gajda István egyetlen lehetőségén kívül semmi veszélyt sem jelentett Balajcza Szabolcs kapujára, és ha a fővárosi labdarúgók kicsit is pontosabbak a végjátékban, még nagyobb különbségű is lehetett volna a győzelmük. A házigazda első félidei teljesítménye azt mutatja, hogy megkapaszkodhat az élvonalban, azonban hogy célját elérje, nem elég csak negyvenöt percen keresztül összeszedetten futballoznia.

Ami az Újpestet illeti: a poklot és a mennyet is megjárta a fővárosi csapat, a szünetet követően már olyan teljesítményt nyújtott, amelynek alapján valóban esélye lehet a dobogó valamelyik fokára.

Persze nem adhat minden mérkőzésen kétgólos előnyt az ellenfélnek...

Szombaton Siófokon bebizonyosodott, a magyar futball évek óta tartó válsága ellenére is érdekli a játék az embereket.

Az élvonalban újonc Siófok stadionja zsúfolásig megtelt az Újpest elleni összecsapásra, és ez különös jelentőséget kap annak fényében, hogy majdnem negyven Celsius-fok meleg volt a mérkőzés időpontjában.

A szerencse is a balatoniak mellé állt, az első három forduló során ugyanis kétszer otthon meccselhetnek, e két összecsapás, az Újpest és a bajnok Debrecen elleni csata kétszer tízezer fős közönséget vonz(hat), és kiugró bevételt is eredményezhet.

S hogy a futball nyáridőn remek szórakozás, arra példát szolgáltatott a szombat esti kilencven perc is.

Amelynek egyértelmű esélyese az Újpest volt, hiszen ha figyelembe vesszük az átigazolási időszak eseményeit, láthatjuk, a lilák alaposan megerősítették játékoskeretüket, és nem titkoltan a bajnoki aranyéremért szeretnének versenyben lenni.

Más a helyzet Siófokon.

Az együttes legutóbb 2004-ben játszhatott élvonalbeli bajnoki mérkőzést, aztán egy évre megszűnt a városban a futball, majd a bodajki fiatalok Siófokra kerülésével a gárda előbb hetedik lett az NB II-ben, most pedig bajnokságot nyerve, ismét a legjobbak között találta magát. Botos Antal, a hazaiak trénere nem titkolja, hogy csapatának a bentmaradás kiharcolása a célja, arra pedig gondolni sem mer, hogy a Siófok úgy jár, mint tavaly a Vác, azaz már fordulókkal a bajnokság befejezése előtt kiesik az élvonalból. A szakember is az Újpestet tartotta a szombati párharc esélyesének, s arra talán maga sem gondolt, hogy labdarúgói az első negyvenöt percben kisebbfajta csodát visznek véghez: kétpercnyi futballt követően máris az újoncnál volt az előny, és még a játékrész felénél sem jártak a csapatok, amikor a Siófok már két góllal vezetett.

A három tapasztalt labdarúgóval, Kuttor Attilával, László Andrással és Nagy Lajossal megerősített gárda hihetetlenül masszívan, sokat futva védekezett, a két szélső középpályás, Homonyik Gábriel és Melczer Vilmos befutotta az oldalvonal melletti területeket, és minden hazai akció nagy veszélyt jelentett Balajcza Szabolcs kapujára. Az ugyan ebben a félidőben is látszott, hogy a nyáron Újpestre kerülő labdarúgók képességei nagyszerűek, azonban úgy tűnt, Urbányi István vezetőedzőnek egyelőre nem sikerült igazi csapattá formálnia a játékosokat. Az első félidő eredménye csak azok számára lehetett meglepetés, akik nem látták a meccset: a hihetetlen akarással, mi több, szemre is tetszetősen futballozó Siófok szinte mindenben az esélyesebbnek tartott riválisa fölé tudott nőni.